A Dante 700 emlékévhez kapcsolódva nyílt kiállítás a szegedi Reök-palotában. A Dante univerzuma című tárlat 50 kortárs magyar képzőművész alkotásával állít emléket a költőóriásnak. A műveket az érdeklődők meghosszabbított nyitavtartással március 27-ig láthatják majd a REÖK első emeleti kiállítóterében.

700 éve, szeptember 14-én hunyt el az Isteni színjáték szerzője, Dante Alighieri. Életének 56 évében számos költeményt, politikai-filozófiai traktátust vetett papírra. Egymaga honosította meg a művészi anyanyelvű írásbeliséget, létrehozta az addig nem létezett irodalmi nyelvet előbb közvetlen hazájában, Toszkánában, melynek nyomán egész Itáliát és Európát bejárta az eszme.

A tudós költő főműve, a három részes Isteni Színjáték a lélek megtisztulásának útja az eltévelyedett életből Poklon, Purgatóriumon és Paradicsomon keresztül az üdvözülésig. Egyszerre keresztény és humanista remekmű, spirituális, politikai, filozófiai és morális allegória, amely a mai napig friss, gazdag ihletforrást jelent az utókor művészei számára. 

A világhírű költő halálának 700. évfordulóján  nemzetközi tudományos találkozókon túl zene- és képzőművészeti programokkal emlékeznek a költőóriás örökségére. A Magyar Dantisztikai Társaság vezetésével megvalósuló nagyszabású rendezvénysorozat keretében, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Tiszatáj Alapítvány közreműködésével  50 kortárs magyar képzőművészt kértek fel, hogy az emlékév alkalmából egy-egy alkotással járuljanak hozzá egy ünnepi kiállításhoz. 

Az így megszületett Dante univerzuma című, stilárisan igen sokszínű  tárlatot az érdeklődők láthatták már a szentendrei MANK Galériában és Dunaszerdahelyen. Ezúttal szellemi szülőhelyére tér vissza, hiszen Szeged városa a Dante 700 emlékév hazai eseményeinek egyik kiemelt helyszíne. A tárlat kurátora Sárkány Győző grafikus, Érdemes Művész, a MAOE alelnöke, és Dr. Nátyi Róbert művészettörténész, azt SZTE BBMK dékánja, a REÖK vezető kurátora.

A pénteki megnyitón ünnepélyes keretek között bemutatták a kiállítás katalógusát is. A szegedi érdeklődők március 27-ig látogathatják majd a REÖK-ben a tárlatot, mely ezután tovább utazik Rómába.

Intelligencia, lényeglátás, fanyar humor, egyúttal reneszánsz érdeklődés és a világra nyitott érzékenység - ezek jellemezték Dr. Fráter Lorándot.  Az alkotóművész-radiológusprofesszort elválaszthatatlan kapocs fűzte össze húgával, Sugataghy Jenőné Fráter Anikóval. Vele beszélgettünk a március 27-ig látogatható Digitális vallomások emlékkiállítás kapcsán.

Hogyan telt  közös gyerekkoruk, és hogyan kezdett el kibontakozni a testvére tehetsége?

S. F. A.: Közös gyermekkor? Inkább közös nyaraink voltak bátyámmal, Fráter Loránddal. Partiumi születésű szüleim, nemcsak a háború, hanem otthonuk és vagyonuk elvesztése után, az erdélyi kisebbségi sors elől menekülve kerültek a Csongrád megyei Apátfalvára.
Szüleim a bátyámat a pesti nagyszülőknél járatták elemibe, így biztosítva számára a továbbtanulási lehetőségét.Loránd így a pesti belváros után legalább jó levegőhöz, marosi fürdőzéshez, természeti környezethez jutott.

Én megbűvölve lógtam a nyakán, amikor csak tehettem,mert kreativitása már kisiskolás korában is varázslatos volt számomra. Máig emlékszem, hogy a fa-roller leszakadt lábtartójából folyami naszádot készített, gombostű, cérna, gyógyszeres dobozok, miegyéb felhasználásával. Nekem pedig komplett babaszobát épített gyufásdobozokból, vattából és piros krepp-papírból!

Milyen emberként emlékszik a testvérére? Hogyan egyesült a jellemében a tudós és a művész?

S. F. A.: Fiatal éveinkben egy ideig közös lakásban éltünk. Volt alkalmam megfigyelni,hogy mennyire kitartó, alapos, nagyon precíz, az élet minden percét hasznos tevékenységgel kitöltő emberré fejlődött. Orvosi működése és egész élete során sokoldalú érdeklődés jellemezte. A lakásban halomban álltak az ikonikus irodalmi és művészeti folyóiratok.Gyűjtött mindent, ami szép, s minden témakörben alapos szakmai ismeretekre tett szert.

Önnek melyek a legkedvesebb alkotásai a kiállítás anyagából? 

S. F. A.: Nehéz ebből a jelentős oeuvre-ből kiválasztani a nekem legkedvesebbet. Nagyon szeretem kis méretű, figuratív képeinek sokszínűségét: tusrajz, fotografika, és ki tudja még, milyen eszközökkel megvalósított alkotások kaleidoszkópja ez. Később élete derekán és vége felé eljutott a digitális alkotói formához, jórészt ezekből láthatunk összeállítást a kiállításon. Három, számomra megrendítő képet mégis kiemelnék:

 A "Bonjour Tristesse " címűt, mely Sagan magyarul "Jó Reggelt Búbánat"- ként megjelent kötetére utal, és a digitálisan módosított fotografikán feldereng maga az alkotó. Sose panaszolta, de egész életét krónikus, fájdalmas betegségek kísérték. A kiállításon látható Ithaka és az Egmont c. alkotásai már nem e földi lét horizontjára utalnak, a végső szabadság és megnyugvás iránti vágyát tükrözik.

Milyen érzés ma, a Reök-palotában látni ezt az életmű-válogatást?

S. F. A.: Elmondhatatlan öröm számomra, hogy Fráter Loránd művészi alkotásainak kiállítására a Reök-palota teret adott! Reményeim szerint e kiállítás képeivel a BBMK oktatói és művészet pártolói tevékenységét támogathatom.
Mérhetetlenül fontos volt számára ez a végső bemutatkozás, hiszen a nagy nyilvánosság elé korábban nem vitte alkotásait. Utolsó szívdobbanásakor is e kiállításra szánt képeit rendezte.

 

 

 

 

Sugataghyné Fráter Anikó kezdeményezésére a néhai művész magánvagyonából alapítvány létesül. A Fráter Loránd Professzor Alapítvány célja egyrészt anyagi támogatást nyújtani határon túli orvosi intézmények számára modern diagnosztikai eszközök beszerzéséhez, másrészt pedig a képzőművészet oktatásának, az esztétikai nevelésnek pártolása – Fráter Loránd különleges albumgyűjteménye és saját alkotásainak adományozása révén. A Digitális vallomások emlékkiállítás anyagát Fráter Anikó a Szegedi Tudományegyetem és a Bartók Béla Művészeti Kar javára ajánlotta fel.

 

Megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Regionális Összművészeti Központ legújabb kiállítása, a Digitális vallomások – Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás. A tárlat 2022. meghosszabbított nyitavtartással március 27-ig tekinthető meg a Reök-palotában.

A kardiológiai és mellkasi képalkotás teljes körű megismerésére, alkalmazási területeik feltérképezésére irányult dr. Fráter Loránd szakmai munkássága. A hagyományos röntgen diagnosztika mellett ismerte az összes modern képalkotó diagnosztikai eljárás működését, a bennük rejlő lehetőségeket, illetve korlátaikat. Tudását lebilincselő előadásaiban és maximális szakmai igényességgel megírt radiológiai tankönyveiben adta tovább a következő generációknak.

A képzőművészeti tevékenység gyakorlásában több volt mint műkedvelő. E késői bemutatkozáson, most látható digitális alkotásain kívül, közel kétszáz kisalakú kép és rengeteg nyomat maradt utána.

A képzőművészet melletti korai elköteleződésének jele, hogy rajzai már tanulmányai során megjelentek a Délmagyarország, az Élet és Irodalom, a Szegedi Egyetem hasábjain. A jelen tárlaton nyomon követhetjük alkotói fejlődését, technikájának modernizálódását, útkeresési törekvéseit. Képei nem szokványos címei átfogó kultúrtörténeti tudását tükrözik. Az ihletet olvasmányaiból, zenei élményeiből, utazásaiból, a modern művészek alkotásaiból, a fotográfiából és természetesen saját gondolataiból merítette. Passzionátus fotográfus is volt, így felvételeinek digitalizáltan módosított változatai jelentik a váltást a digitalizált alkotói módszerre.

Az egyedülálló kiállítás 2022. március 27-ig várja látogatóit Szeged legszebb szecessziós palotájában.

Mintegy 600 alkotó művét mutatja be a MAOE és a REÖK legújabb tárlata. A „Horizont” - on a műfajok széles spektrumát átfogva a legkülönbözőbb művészeti ágak mutatkoznak be, szeptember 4-től november 14-ig. Emellett „Találkozások” címmel egy izgalmas vándorkiállítást is láthatnak az érdeklődők a Magyar Ede téren.

Immár hetedik alkalommal rendez „szalon jellegű” tematikus kiállítást tagjainak a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete. A Reök-palota harmadjára ad otthont a nagyszabású sorozatnak: 2017-ben a Káosz és Rend, 2019-ben a Dimenziók című tárlatot láthatta Szegeden a közönség. Az idei kiállítás a „Horizont” címet kapta, mely szervesen illeszkedik a MAOE korábbi tárlatainak sorába. A szakma széles rétegét megmozgatja: a legfiatalabb alkotóktól a középgeneráción át az idősebbekig valamennyi korosztály képviselteti magát. Így lehetőség nyílik a kortárs magyar vizuális művészetben megjelenő sokféle művészi szándék és kifejezési forma megismerésére, párhuzamba állítására. Egyebek mellett a festészet, a szobrászat, a grafika és a kerámia műfajában jeleskedő művészek is bemutatkoznak a kiállításon, ahol ezúttal is - a művek sokaságában vizuális rendet teremtő - azonos méretű digitális printekkel találkozhatnak az érdeklődők.

Különlegesség, hogy míg a „Horizont” az épületen belül található, egy másik, kültéri vándorkiállítást is láthat a közönség. A „Találkozások” nem csupán vizuális élmény, de egyben tiszteletadás is az egészségügyben és a járvány elleni küzdelem egyéb területein dolgozók áldozatos munkája előtt. A tárlat a MAOE által eddig szervezett kiállítások anyagát, valamint a legutóbb vásárolt művek nagyméretű laminált reprodukcióit öleli fel: csaknem 1700 művész alkotása mutatkozik be, 12 darab színes dobozba rendezve. A szegedi kiállítás után Budapesten, a Hősök terén mutatják be a közönségnek, majd a digitális printeket az egészségügy intézményei számára, az anyagban található meseillusztrációkat pedig gyermekkórházaknak ajánlják fel.

A Horizont című tárlat november 14-ig, a REÖK valamennyi kiállítóterében megtekinthető, míg a Találkozások mindössze egy napig, szeptember 5., délelőttig látható a Magyar Ede téren.

Mintegy negyven plakátból álló tárlat mutatja be az idén 90 éves Szegedi Szabadtéri Játékok történetét. A Klauzál téren található kiállításon a kezdetektől egészen a 2000-es évekig láthatók transzparensek, augusztus 12-től 29-ig.

1931. június 13-án, a Magyar Passióval indult el az ország legnagyobb szabadtéri színháza, mely az elmúlt évtizedekben Közép-Európa legmeghatározóbb színházi fesztiváljává vált. Dóm téri játszóhelye nemcsak a fesztivál, de a város számára is ikonikus, a székesegyház tornyairól talán nincs olyan színházrajongó, aki ne a Szabadtérire asszociálna. A Játékok egyedülálló sikersorozatának első felvonása a második világháborúval ért véget. 1939 -től húsz éven át nem rendeztek előadásokat a Dóm téren, 1959-ben azonban – Vaszy Viktor, karmester szorgalmazására - újra felcsendültek a fanfárok az árkádsorral körbe ölelt templomtéren. A szabadtéri produkciók azóta is töretlenül minden évben a szegedi nyár fő attrakcióját jelentik.

Az évtizedek során számos világhírű produkció ősbemutatójának helyszínévé vált a Játékok, hatalmas színpadán a legnagyobb hazai sztárok és népszerű külföldi művészek is felléptek. Olyan nagysikerű produkciókat láthattak itt a nézők, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, a Miss Saigon, vagy az Elisabeth. Világhírű Broadway musicalek sorának is otthont adott: Magyarországon először a Dóm téren mutatták be például a Mamma Mia-t, a Titanicot, vagy az Apáca show-t. Műfaji sokszínűségével az európai színházi fesztiválok között is kiemelkedik: az opera, az operett, a musical, a próza és a szimfonikus zene rajongói megtalálhatják kedvenceiket.

A Klauzál téren található kiállítás az első, 1931-es transzparensektől a 2000-es évek reklám hirdetményeiig nem csak a Játékok egy-egy fontos eseményét mutatja be, de a tárlat az alkalmazott grafika történetének is figyelemre méltó gyűjteménye. A plakátokon számos érdekességet olvashatnak a látogatók a Szabadtéri mérföldköveiről, és megismerhetik szeretett fesztiváljuk teljes történetét a kezdetektől egészen napjainkig.

A Szabadtéri évfordulójára egy különleges, 70 perces dokumentumfilm is készült, melyben a látványos archív felvételek mellett a fesztivál történetének legmeghatározóbb alakjaival készült interjúkat is láthatja a közönség. A filmet a plakátokon elhelyezett QR- kód beolvasásával online bárki ingyenesen megtekintheti.

Mintegy 150 pályamű közül választotta ki a zsűri annak az öt hazai művésznek az alkotását, akik a negyvenegyedik Nyári Tárlat díjait kapták. A fődíjat, az Emberi Erőforrások Minisztériumának elismerését Vásárhelyi Antal, Szakrális terek I. és IV. munkáinak ítélték oda.

Rekordot döntött az idei Nyári Tárlatra beadott alkotások száma, soha ennyi hazai művész nem pályázott még a neves seregszemlére. Az online kiállításra a szakmai zsűri mintegy ezer műből választotta ki áprilisban azt a 150 alkotást, melyek a végleges anyagot adták. A virtuális felület a REÖK termeinek hangulatát idézi meg az érdeklődőknek, összesen 17 termen keresztül.

A tavalyi Táblaképfestészeti Biennáléhoz hasonlóan az idei online tárlat is rendkívül népszerű, a május 22-i megnyitó óta 10 országból kattintottak a weboldalra, az európai országokon kívül Kanadában és Kínában is kíváncsiak voltak a kiállításra.

A díjzsűrit Dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánja, Aknay János, Kossuth-díjas festő és szobrász, Sárkány Győző, grafikus, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alelnöke, valamint Kotormán Norbert, Munkácsy-díjas szobrász alkotta. A Hunguest Hotel Forrás díját Martin Henrik, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat díját Magén István, a Csongrád- Csanád Megyei Önkormányzat díját Balogh István Vilmos, míg a REÖK díjat Pistyur Imre kapta. A fődíjas, az Emberi Erőforrások Minisztériumának díjazottja Vásárhelyi Antal lett, Szakrális terek I. és IV. munkáival.

A XLI. Nyári Tárlat alkotásai a virtuális térben még augusztus 22-ig láthatók, a REÖK weboldalán található linkre, vagy a nyaritarlat.reok.hu oldalra kattintva.

Jövő hét hétfőtől ismét fogadja a védettségi igazolvánnyal rendelkező látogatókat a REÖK. A féléves kényszerszünet után a palotában újranyílik a nagysikerű „Átkelés” című kiállítás is, mely Nagy Gábor, festőművész csaknem teljes életművét bemutatja.

A pandémia miatt november 10. óta zárva tartott Szeged egyik legszebb szecessziós épülete is, a korlátozások enyhítését követően azonban május 10-től a tavalyi év nagysikerű kiállításával ismét megnyílik az érdeklődők előtt. A kultúrpalotában mintegy 350 festmény, grafika és kisplasztika látható a Munkácsy-díjas Nagy Gábortól. Különlegesség, hogy eddig még nem látott, új alkotással is bővült a nagyszabású tárlat. Emellett május második felében nyílik a mintegy 150 művet bemutató nívós képzőművészeti seregszemle, a XLI. Nyári Tárlat is, melyet idén az online térben láthatnak az érdeklődők.

Az épületbe a járványügyi előírásoknak megfelelően védettségi, - valamint a személyazonosságot igazoló igazolvány együttes felmutatásával lehet belépni. Kötelező az emberek közötti legalább 1,5 méteres védőtávolság tartása és ajánlott az arcot (a szájat és az orrot egyaránt) eltakaró maszk viselése. 

A REÖK keddtől vasárnapig 10-18 óráig, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásnapjain pedig 20 óráig várja a látogatókat.