“Szeged híres város…” nem utolsó sorban az operarajongók körében. A napfény városa mára a vidéki operajátszás egyik fellegvárává, régi és új operabarátok találkahelyévé vált - nem utolsó sorban, az idén 85 esztendős karmester, Pál Tamás elkötelezett munkájának köszönhetően. 
A magyar opera atyjáról, Erkel Ferencről és a nevét viselő szegedi projektről kérdeztük a Liszt-díjas művészt.

Pál Tamás: Nagyon büszkék vagyunk mi, magyar zenészek, meg egyáltalán, mi magyarok arra, hogy van nekünk egy Erkel Ferencünk, aki a 19. század folyamán: a reformkorban, a forradalom korában, a kiegyezés korában mondhatni az addig nem létező magyar operakultúrát egymaga megteremtette.
Ez nagyon sokoldalú tevékenység volt, írt operákat, igazából a ma emberére már csak ez maradt, de ez messze nem volt elég akkor. Zenekart szervezett, operaházat szervezett, tehát operatársulatot hozott létre. Megteremtette az állandó játszás feltételeit és magát az állandó játszást. És ezt az akkor születő magyar operakultúrát összekötötte az európaival.
Na most, Erkel művészetét egyrészt nagyon jól ismerjük, másrészt azért van még tennivalónk, és az Erkel Projekt ezt a célt szolgálja. Elősegíti, hogy műveinek úgynevezett kritikai kiadása, tehát mindent felölelő komplett kiadása, szakszerű gondozásban megjelenjen - bár itt még vannak foltok; másrészt pedig a különben is népszerű szerzőnek a műveit még szélesebb körben terjessze, a róluk való ismeretet gazdagítsa, élményeket nyújtsunk. Ennek keretében például a kisebb méretű koncertek között vannak a Reök-palotában rendezett koncertek is, amelyek közül már a harmadikra fog most sor kerülni.

Említette a hazai és az európai operakultúra egymásra hatását. A szegedi operatagozat számos világhírű művet játszik minden évadban, és Ön pedig ennél is többet dirigált már a nemzetközi repertoárból. Miért tartja fontosnak mégis, hogy a nemzeti operakincsre is figyelmet fordítsunk ma?

Pál Tamás: Egyrészt szinte a vérünkben van, magyarázatot sem igényel a magyar opera ügye, a magyar futball ügye, a magyar vers ügye, a magyar festészet ügye - az velünk született, ösztönös kívánalmunk, és nagyon helyes, hogy így van! Közhely, de azért mondom: minél erősebb egy nemzet kultúrája, annál erősebb a társadalom.
Lényegében a mi társulatunk, a Szegedi Operatársulat is megalakulása óta ezt szolgálja: nagyon sok új magyar opera bemutatása fűződik a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatához, és nagyon sok helyre vitte el a magyar kultúrát a Szegedi Operatársulat a vendégjátékai alkalmával - ezen belül természetesen nemcsak a magyar műveket, hanem egyáltalában a magyar operakultúrát, annak egész széles spektrumával.

Milyen szerepe lehet ebben a népszerűsítő, beavató misszióban az olyan, szerényebb kamarakoncerteknek, mint amilyenek az Erkel Projekt bemutatókoncertjei a Reök-palotában?

Pál Tamás: Ezeknek van egy intimitása: az a 40-50 ember, vagy talán még annyi se, aki ebben a teremben elfér, az szinte a szereplőkkel együtt merül el Erkel világába. A szereplők ugyanabban a térben mozognak, ugyanúgy vannak öltözve, beszélgetnek velük, és ez talán a szokásoshoz képest egy intimebb, bensőségesebb kapcsolatot jelent. Ami nemcsak a közönségnek érdekes és fontos, hanem megmondom egyenesen és őszintén, nekünk is! Sokszor hiányzik a közvetlen kapcsolat a nézőinkkel, hallgatóinkkal, és ezek a kiskoncertek kitűnő alkalmat szolgáltatnak.

Végezetül hadd kérdezzem az éppen sorra kerülő alkotásról, amelynek a részleteit legközelebb hallhatják a nézők. Mit mond Hunyadi László története a mai operahallgató számára?

Pál Tamás: A Hunyadi sok más operához hasonlóan, de mégis nagyon speciálisan, a hatalom és a szerelem problémáival foglalkozik. A hatalomnak érdekében áll, hogy a riválist elpusztítsa. Ez a rivális Hunyadi László, aki László királlyal szemben egy nemzetibb, egy magyarabb és Erkelék meggyőződése szerint egy igazságosabb világot kínálna, hogyha övé lenne a hatalom. Ezt akarják elpusztítani, legalábbis időlegesen az ellentábor, László király hívei. Ezen belül lezajlik Lászlónak és Gara Máriának, a menyasszonyának a szerelmi drámája. És még egy nagyon erős vonala van a darabnak, ami az operának szintén nagyon gyakran témája: Szilágyi Erzsébet, Hunyadi László anyja keserűsége, tragédiája és fájdalma, amit a fia sorsán érez.
Az opera hajlamos arra, hogy a világ legkomolyabb dolgaival foglalkozzon. Éppen ezért van az, hogy bizony az opera szeretetéért meg kell küzdeni: nem mindenkinek van affinitása, és nem mindenkihez tudunk mi az operával eljutni. De aki eljut oda, az nagy segítséget kap arra nézve, hogy a valódi problémái világába lépjen be.

Hatalom, szerelem, szeretet és hűség kérdéseivel nézhetünk szembe egyik legszebb nemzeti operánk, a Hunyadi László segítségével.  Az Erkel Projekthez kapcsolódva a szegedi REÖK-ben hallhatják március 30-án, szerdán a zenemű részleteit az érdeklődők - Dobrotka Szilvia, Tötös Roland, Bagdi Zoltán, Ferenczy Orsolya és Cseh Antal énekművészek előadásában és Magyarország kiváló művésze, Pál Tamás karmester tolmácsolásában.

Újra Szegeden lép fel a BukowsKick. A Szegedi Nemzeti Színház Bukowski-rajongó kollektívájának három tagja, Bánvölgyi Tamás színész, Hajdu Róbert ügyelő és Tóth Ádám kellékes hármasban játsszák az író első regényén alapuló, rendhagyó előadást.
Arról kérdeztük a játszókat, akiket természetesen személyes elfogultság fűz a 20. század e fenegyerekéhez, hogy miért aktuális ez a jellegzetes figura és életműve?
Röviden: miért éppen Charles Bukowski?

T.Á.: Szerintem nem volt kérdés, annyira tudunk azonosulni az íróval! Noha nem teljesen ugyanabban a formában, de mi is nagyjából az ő életvitelét éljük. Szeretünk élni, színesen! Carpe diem, hellyel-közzel.

B.T.: Ami engem például elindított felé, az éppen a munka! Bukowski is nagyon sok munkahelyet “elfogyasztott”, és Hank Chinaskit, a főhősét is sok munkahelyre száműzi a regényeiben. És egy nehéz munkanap után mégiscsak átértékelődik az emberben, hogy miért is él, miért is gürizik, és hogy mit szeretne valójában csinálni az életben. Ez az a hangulat, ami átsüt Bukowski írásaiból és kultuszából: csináld, amihez kedved van. Idézik is tőle, hogy “Találd meg amit szeretsz, és hagyd, hogy megöljön!”

Mennyire általánosak a tapasztalatok, amelyek Bukowski írásában lepárolódnak? Előadásotok középpontja egy postai kishivatalnok csetlő-botló élete - ez akár jellegzetesen magyar is lehet,nem?

B.T.: Ezek inkább bolygóméretű problémák - nem lehet őket nemzetek szintjén meghatározni! Minden hétköznapi ember, éljen a Föld bármelyik sarkán, valahonnan elindul reggel, valahova elmegy dolgozni, és valahova hazaérkezik. Az élet hétköznapisága kap hangot a darabban. Olyan kérdések, mint hogy érdemes-e fölpaprikázódnunk egy főnök beszólásán, vagy másnap is bemenjünk, és elviseljük ugyanazt az atrocitást anélkül, hogy kiállnánk saját magunkért. Tulajdonképpen a stand-up műfaj, ez a “kiállás”, ezt a célt is hivatott szolgálni, hogy meghalljuk és hallathassuk a belső hangunkat.

Országszerte több állomás után tért vissza Szegedre az előadás. Mi változott a 2015-ös bemutató óta - elsősorban Bennetek?

B.T.: Hat év alatt annyi minden változott, és mégsem! Jó, kicsit öregebbek lettünk, de ma már annyiféle műfaj, hatás van mind színházban, mind moziban, mind a könyvekben, hogy mi inkább nem változtattunk, hanem magunkat erősítettük meg, hogy igenis szükség van arra, hogy elmeséljük ennek az embernek a történetét. Ő egy fiktív hős, tehát így elrejtőzhetünk az ő mondatai mögé, de mégis hangosan kimondhatjuk azt, amit vele együtt érzünk.

H.R.: Talán az elbeszélés módján változtattunk. Sok mindent megpróbáltunk, például volt, amikor Tomi képregény jellegű teret próbált prezentálni arcfestéssel, kontaktlencsével. Az évek előrehaladtával végül annyiban alakult az előadás, hogy Ádámot és engem Czene Zoltán játékmester előtérbe emelt. Én a kezdetekkor leghátul voltam, nem is nagyon látott a néző, csak a hangbejátszásokat indítottam, aztán Zoli beemelt, mint szereplőt. Úgy is lehet mondani, csinált belőlünk egy ördög-angyal párost. Én teljesen fehér öltözetben szereplek az előadásban, Ádám pedig teljesen fekete szerelésben van.

T.Á.: Chinaskinak kétféle kivetülése tulajdonképpen a két mellékszereplő. Abszolút saját találmányunk ez a hármas felállás.

A Szegedi Nemzeti Színházban évek óta dolgoztok együtt egymással és a BukowsKick többi tagjával. Miben tér el a hivatalos munkakapcsolattól ez a másik együttműködés?

B.T: A nagy különbség tulajdonképpen az, amire azt szokás mondani, hogy szerelemszínház. A formációnkat nem művészileg fogalmazzuk meg, nincs “rózsaszín köd”, nincs “Mire gondolt a költő?”. Egész egyszerűen csak kiállunk a színpadra és elmondjuk egy hétköznapi témával kapcsolatban a véleményünket - nincs súlyos mondanivaló, ez egy kedélyes stand-up. Arról, amit mi tizenketten is gondolunk, hogy kik vagyunk - így lettük BukowsKi(c)k. Azon túl, hogy jól is érezzük magunkat, nem az önszórakoztatás volt a lényeg, hanem hogy emeljünk be olyan témákat, amelyek társadalmi problémák is egyben, és ezekről beszélgessünk.

Hogyan jelenik meg mindez az megvalósult előadásban?

T. Á.: Kísérleti színház jelleggel indultunk el. És akárhová hívnak, a formája is az, ami végül már évek óta bevált, mert rájöttünk, hogy ez a családiasabb hangulat felel meg a legjobban nekünk.

H. R.: Ez a mi utunk.

B. T.: Persze, azt mondjuk, hogy “önálló est”, és “stand-up”, és “monodráma”: fent van egy ember a színpadon, és mesél. De itt van két másik karakter is vele a játéktéren, akik hol segítik, hol ellenpontozzák a mondanivalót. Ezt pedig Czene Zolinak köszönhetjük, hogy színházibb formába öntötte ezt a karaktert.

T. Á.: Azt szoktuk erre mondani, hogy ez egy többszereplős monodráma.

H. R.: Ráadásul majdnem ötven hangbejátszás van ebben az előadásban, ami folyamatosan válaszol Tomi szövegére, mind zenében, mind párbeszédben.

B. T.: A Szegedi Nemzeti Színházból kértünk meg művészkollégákat, hogy segítsenek ezt a formát, a kavalkádot Hank körül megteremteni. Így adtunk már neki mindenféle műfaji titulust, de ha így nézzünk, hangjáték is a darab. Ezek a trackek adnak egy ritmusképletet az előadásnak, hiszen a poénok kötöttek, a hangfelvételek pedig megszabják, mennyi időm van válaszolni. Tán egyszer-kétszer esett meg, hogy összecsúsztunk. De az sem baj, mert így a mesélés majdnem egy élő beszélgetéssé válik - a nézőkkel is.

A szókimondó párbeszédbe legközelebb március 21-én csatlakozhatnak be az érdeklődők a REÖK Stúdiószínházában.

XIX. TÁBLAKÉPFESTÉSZETI BIENNÁLÉ FELHÍVÁS 

A szegedi nyár kulturális életének egyik legjelentősebb, visszatérő eseménye a REÖK-ben kétévente megrendezett országos képzőművészeti találkozó. Reméljük, hogy idén a járványügyi korlátozások lehetővé teszik, hogy személyesen tudjuk megrendezni a seregszemlét. A tárlat tervezett időpontja 2022. május 27. – 2022. július 17.

A kiállítás a hazai táblaképfestészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani, szabadbeadásos rendszerben, szakértő zsűri által kiválasztott művek bemutatásával.

A ZSŰRIZÉS A 2018-AS TÁBLAKÉPFESTÉSZETI BIENNÁLÉN BEVEZETETT, ONLINE MÓDON ZAJLIK. 
AZ ALKOTÁSOKRÓL NAGY MÉRETŰ, NAGY FELBONTÁSÚ(MIN.2000x2600 KÉPPONT) FOTÓKAT VÁRUNK A WWW.REOK.HU WEBOLDALBA ÉPÍTETT 
JELENTKEZÉSI FELÜLETEN.
AZ ALKOTÓ ÉS A CÍM MELLETT KÉRJÜK MEGJELÖLNI AZ ALKOTÁS MÉRETÉT, ALAPHORDOZÓJÁT, AZ ALKALMAZOTT TECHNIKÁT, KÉSZÍTÉSÉNEK ÉVÉT ÉS BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉKÉT. ENNEK HATÁRIDEJE: 2022. ÁPRILIS 17.
A REGISZTRÁLT ALKOTÁSOK VÁLOGATÁSÁT EZEN A RENDSZEREN KERESZTÜL VÉGZI A SZAKMAI ZSŰRI.

Olyan, az elmúlt két évben készült és kiállításra kész alkotások nevezését várjuk, amelyeket lehetőleg országos tárlaton még nem mutattak be. Maximum 2 db alkotás (sorozatok esetében így összesen 2x3=6 műtárgy), kizárólag táblakép (vászonra, fatáblára, stb. készült alkotás) adható be. A sorozatokat a zsűri megbonthatja. Kérjük, csak az elmúlt két évben készült műveket szíveskedjenek beadni. Az alkotások biztonsága és épsége érdekében kérjük, postai úton ne adjon be pályaműveket! 

A kiállításra beválogatott alkotások végleges listáját 2022. április 26-án, a www.reok.hu weboldalon tekinthetik meg.

A beválogatott művek begyűjtésének tervezett

helye és ideje:  

BUDAPESTEN: 2022. május 9. 

a Budapest Galériában (1036 Budapest, Lajos utca 158.)

SZEGEDEN: 2022. május 10. 

a Reök-palotában (6720 Szeged, Magyar Ede tér 2.)

Az átvétel feltétele: kérjük, a műveket szállításra előkészített csomagolással adják le, valamint a csomagoláson és a műveken is legyenek feltüntetve a következő adatok: 

• alkotó (név, cím) 

• mű címe 

Hiányzó adatok esetén nem áll módunkban átvenni az alkotásokat!

A kiállítás végén a kiállított műtárgyak visszaszállításának időpontját a beválogatott alkotások végleges listájával egyidőben tesszük közzé a www.reok.hu oldalon.

Kérjük a határidők betartását; az el nem vitt munkákat 60 napig őrizzük meg, ha ez idő elteltével a tulajdonos nem jelentkezik, az alkotásokat értékesítjük. 
A tárlat anyagát várhatóan többnyelvű katalógus reprezentálja majd, az ünnepélyes megnyitón pedig értékes díjak átadását tervezzük. 
Bízunk abban, hogy részvételével hozzájárul a XIX. Táblaképfestészeti Biennálé sikeres megvalósításához! 

Várjuk műveit, melyek megalkotásához jó munkát kívánunk! 

Szeged, 2022. március 10.

REÖK
(Regionális Összművészeti Központ)

Örömmel tájékoztatjuk kedves Nézőinket, hogy a BukowsKick Vissza a feladónak című produkcióját újabb időpontban, március 21. hétfőn 19.00 órakor  is láthatják. 
Charles Bukowski alteregójának, a „hazai” Hank Chinaski-nak postai kalandjai "háromszereplős monodrámaként"  elevenednek meg a REÖK Stúdiószínpadán.

A nem túlzottan irodalmi estre jegyek már kaphatók személyesen vagy az alábbi linkre kattintva.
Felhívjuk a figyelmet, hogy diákjegy vásárlására csak a Reök-palota jegyirodájában, diákigazolvány felmutatását követően van lehetőség. Az előadás megtekintését 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk.

Örömteli hírrel kezdődik a tavasz a Regionális Összművészeti Központban!
A kimagasló érdeklődésre való tekintettel meghosszabbított nyitvartással várja a művészetkedvelőket a REÖK két időszaki kiállítása.
Látogasson el a szecessziós palotába, melynek első emeletén megtekintheti a Magyar Dantisztikai Társaság és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete közreműködésével Szegedre látogató Dante univerzuma tárlatot, második szintjén pedig a Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítást egészen március 27-ig.

Charles Bukowski alteregójának, a „hazai” Hank Chinaski-nak nem túlzottan irodalmi estje visszatér Szegedre! A BukowsKick előadása három estén, február 28-án és március 7-én, valamint május 23-án lesz látható a REÖK Stúdiószínpadon.

Bukowski és irodalmi alteregója, Hank Chinaski közt csupán árnyalatnyi különbségek fedezhetőek fel. Az egyik legjelentősebb, hogy Bukowskival volt esélye összefutni mindazoknak, akik jó korban, jó helyen éltek. Aki meg erről lemaradt, annak ott vannak Hank történetei, köztük is az egyik legemlékezetesebb, mikor helyettesítő postásként dolgozott évekig. Tévedésből természetesen, hiszen úgy gondolta, potya munkára jelentkezett.
Rá kellett jöjjön: a szolgálat csupán bepiálva elviselhető, a főnököknek kötelező visszaszólni, a munkatársakat meg elküldeni melegebb éghajlatra. Mindezt a nőügyek bonyolítják végképp kibírhatatlanná.
Hank azonban nem hátrál meg, ahogy Bukowski sem! Kíméletlenül hajtja át "hősét" önmagán és mindenki máson keresztül a whiskey illatú happy end felé.
Elvégre, ha az ő élete van terítéken, miért ne ihatna mellé valamit?

Szereplők:

Bánvölgyi Tamás
Tóth Ádám
Hajdu Róbert

Fordító:
Pritz Péter

Kreatív író:
Miklós Krisztián

Játékmester:
Czene Zoltán

Az előadás 19:00-kor keződik, időtartama 60 perc.
16 éven aluliak számára nem ajánlott!

Jegyvásárlás a Reök-palota jegypénztárában vagy online: https://szegediszabadteri.jegy.hu/program/bukowskick-vissza-a-feladonak-131636

Belépő: 2000 Ft/fő
Diákjegy: 1800 Ft/fő

Diákjegy vásárlására csak a Reök-palota jegyirodájában, diákjegy felmutatását követően van lehetőség!

A jegypénztár nyitvatartási ideje: hétfő-vasárnap: 10:00-18:00