KISS LAJOS

építész, szakíró, a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület elnöke, t. egyetemi docens,
SZTE TTK
Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Vedres István kultúrmérnök és az első szegedi színház

Vedres István valódi „kultúrmérnök": elsősorban szakmájának korabeli megnevezése szerint – földmérő, vízszabályozási-, illetve építőmérnök –, ugyanakkor tipikus reneszánsz személyiség, aki sokkal több, mint profi „inzsellér". A kultúrát és a művészeteket értő és művelő ember, köz- és szépíró, színházi szerző, műpártoló. Sokat tett a magyar nyelv megújításáért és az állandó szegedi színház megteremtéséért, egy időben Kelemen Lászlóval közösen. Ő tervezte a korábbi szegedi Városházát – benne az első színháztermet is –, ő volt a színház első intendánsa.

SÁNDOR JÁNOS

Jászai-díjas rendező, színháztörténész
Szegedi Nemzeti Színház

Kelemen László Szegeden

Az előadás az első magyar színigazgató széthullott pesti társulatának újbóli megszervezését és sikeres Tisza parti működését tárgyalja, újabb adatok és források felhasználásával.

DEMETER JÚLIA CsC, PhD

főiskolai tanár, ELTE BTK
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Kezdés és folytatás: az első hivatásos társulat helye a magyar színháztörténetben

1790. október 25-én a budai Várszínházban tartotta első előadását Kelemen László társulata, azaz: megszületett a magyar nyelvű hivatásos színjátszás. Ismerték-e, folytatták-e az udvari vagy az iskolai színpad hagyományát, milyen volt a színpadi és színészi technika, miből állt a műsoruk, mit kezdtek a darab- és pénzhiánnyal, hogyan jártak kötéltáncot a művészi vágyak, a közönségigény, a politika, a piac egymást keresztező madzagain – e kérdésekre egy választ biztosan adhatunk: a mai színházcsinálók élete igen hasonló gondokkal és szépségekkel van tele.