Herczeg Tamás (Szeged, 1973. június 10. –) Bánffy-díjas kulturális menedzser, színházrendező a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója

Életútja

Színházvezetői és művészeti tevékenysége mellett színházelméleti kérdésekkel is foglalkozik. Szakterülete a művészeti menedzsment, művészeti intézmény-irányítás, a kulturális marketing. A színházi intézményrendszer struktúráinak valamennyi területén – prózai-, és zenés-színház, egy, vagy többtagozatú intézmény, repertoár-, vagy befogadó-színház, a nyári fesztiválok és a független szcéna működése – gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. A művészeti irányítás mellett alkotóként, kreatív producerként vállal feladatokat. Színházi rendezéseit Herczeg T. Tamás néven jegyzi. Szakmai pályafutásának legfontosabb állomása az ország legnagyobb befogadóképességű előadó-művészeti játszóhelye a Szegedi Szabadtéri Játékok. Előbb a színházzal összevont intézmény kommunikációját irányította, majd részt vállalt a Játékok szervezeti önállósulásának kialakításában. A Szabadtéri Játékok igazgató-helyetteseként a szervezet üzemeltetésében létrejött REÖK alapító igazgatója is lett, azóta a színházművészet mellett a képzőművészeti menedzsmenttel is foglalkozik. 2013- óta a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Harangozó Gyula művészeti igazgatóval második vezetői ciklusukban működnek együtt.

Tanulmányai

Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színházrendező (2017. osztályvezető: Bocsárdi László )

Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem doktori iskola, PhD. (2012.)

Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógus (2009.)

Szegedi Tudományegyetem- BTK kulturális menedzser (2004.)

Szegedi Tudományegyetem - JGYTF pedagógus nevelőtanár (2004.)

Rendelkezik továbbá üvegműves szakképesítéssel.

Munkahelyei

Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. igazgató (2013 - )

igazgatóhelyettes és REÖK igazgató (2006–2011)

Thália Színház Nonprofit Kft., operatív igazgató (2012–2013)

Magyar Állami Operaház. mb. stratégiai igazgató- kulturális menedzser (2011–2012)

kommunikációs- és marketingigazgató (2005–2006)

Budapesti Operettszínház, marketingigazgató (2001–2005)

Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok, marketing ügyvezető (2000)

DEMCSÁK KATALIN (PhD)

SZTE, Juhász Gyula Tanárképző Kar, a TheAlter Fesztivál egyik alapítója

Alternatív színházak a rendszerváltáskor

Előadásomban igyekszem átfogó képet adni azoknak a kisebb-nagyobb alternatív, „szabad", a színházi struktúrán kívül, vagy annak határán működő színházi csoportok tevékenységéről, amelyek az egyetemi színházi csoportok nyomán, vagy belőlük formálódtak a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. Milyen lehetőségek nyíltak az új egyesületi törvény, a formálódó pályázati rendszer, az önkormányzatiság megteremtésének hatására? Milyen szervezeti modelleket használtak, használhattak ezek a csoportok Szegeden? Miként voltak képesek a színházi nyelv megújítására és a közönség látókörének bővítésére különféle színházi aktivitások meghonosításával?

GYÜDI SÁNDOR

a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere

Színigazgatás napjainkban

2008-tól, színigazgatói működésem kezdetétől a magyar színházi életre jelentős hatást gyakorolt a hazánkban is egyre jobban érezhető nemzetközi gazdasági válság, az év végén elfogadott előadó-művészeti törvény és az a folyamat, mely néhány év alatt – legalábbis a vidéki színházaknál – a színigazgatók nagyarányú kicserélődését és a szakma esztétikai–ideológiai–politikai értelemben vett kettészakadását eredményezte. Előadásom a színházak gazdasági helyzetének, működési modelljeinek, stratégiáinak változásával foglalkozik, valamint a vidék legnagyobb színháza, a Szegedi Nemzeti Színház működésén keresztül bemutatja a mai magyar színházi élet ellentmondásait, ebben a színházvezetés választási–döntési kereteit, kényszereit, lehetőségeit.

KORMOS TIBOR

kulturális menedzser, politikus,
1992 és 1996 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója

Színigazgatás a rendszerváltás idején

25 éve mindnyájunk életét áthatotta a várakozás, tudtuk, hogy minden megváltozik. A szegedi színház is megváltozott, ezt a magam nézőpontjából és értékrendem szerint igyekszem bemutatni, elismerve ugyanakkor azt is, hogy mások, a maguk más nézőpontjából mindezt bizonyára másként látták. Szó lesz motivációkról, szemléletről és módszerről, intézményi-, és műsorszerkezetről, kudarcról és sikerről, végül a tanulságokról, amiket a magam számára levontam ezekből az évekből.

NAGY LÁSZLÓ

ny. intézményvezető,
1982 és 1992 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója

Színigazgatás a rendszerváltás előtt - 10 év, 20 perc

Előadásomat okoskodással nyitom az irányítás és a vezetés (igazgatás) összefüggéseiről. Majd a következőkről lesz szó:

- Színháztörténeti kor- és kórtörténeti előzmények.

- Szeged, 1982: színház, vezetők nélkül.

- A Nagy Vezetőváltás: modellmódosítás, szellemi, anyagi rekonstrukció.

- A minőség konfliktusai.

- Rendszer- váltás-ok.

- Konklúziókeresés (helyett).

Szalisznyó Lilla (PhD),
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa

„mértéket vettem Kelemen László úrnak a lábárol" - Két színmű a magyar színjátszás úttörőinek emlékére

A Kelemen László-féle társulat 1790. október 25-i nyitóelőadásának százéves emlékünnepére Jókai Mór és Váradi (Weber) Antal írt színművet. Mindkettőnek Pesten, a Nemzeti Színházban volt a bemutatója. Váradi Az úttörők című műve kiadatlan. A Jókai keze alól kikerülő Földön járó csillagok többször megjelent ugyan, de a szakirodalomban ugyanolyan sűrű csönd veszi körül, mint a másik drámát. Így először keletkezéstörténetüket kell bemutatnom. Ezt követően a témafeldolgozásokat hasonlítom össze, az eltérésekre és a műközi ismétlésekre egyaránt figyelve azt nézem meg, hogy melyik szerző miként próbálta az első színészekről személyes emlékekkel már nem rendelkező közönséggel megismertetni Kelemen törekvésének és a magyar nyelvű hivatásos színjátszás indulásának jelentőségét, illetve milyen képet alakított ki magáról Kelemen Lászlóról. A keletkezések alkalomhoz kötött multimediálitásából kiindulva a szerzői szövegek mellett a rendezőpéldányokra is hivatkozni fogok.

EGYED EMESE

egyetemi tanár,
Koloozsvár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Irodalomtörténeti Tanszék

"Arany idő". Kótsi Patkó János szerepértelmezése

Kótsi Patkó János (1763–1842) színész, drámafordító az erdélyi színtársulatnak direktora is volt több ízben. A hivatásos színjátszás régionális történetének maradandó értéke a magyar nyelvű, nyilvános drámajátszás anyagi, jogi, közmegítélésbeli mostohasága idején kifejtett munkássága, amely Kelemen Lászlóéval hasonlóságot mutat. Az előadás a kolozsvári társulati direktor színházkoncepciójához főleg az általa fordított Inkle és Járikó vagy Az aranyidő (1798, 1800, stb.) című zenés mű problematikájának és Kótsi fordítói, rendezői, szerepértelmezői orientációjának vizsgálata által közelít.