Hosszú út vezetett Pétefy Gergely író életében a regény megjelenéséhez, mintegy tíz évet ölelt fel a történet kidolgozása. Alapos és sokrétű kutatómunkára volt szüksége a téma körbejárásához és a minél teljesebb kép kialakításához. A szerző eleinte egy PhD-dolgozathoz kutatott Kazinczy és a bécsi szabadkőművesek után öt évig, majd a regényhez újfent el kellett mélyednie a témájához kapcsolódó levéltári iratokban, levelezésekben, naplókban.

Egy Kazinczy-szövegben bukkant rá egy arról szóló feljegyzésre, miszerint barátját, a mai Nigériából származó, akkoriban egész Bécs-szerte idegennek és furcsa egzotikumnak nézett Angelo Solimant, halála után császári parancsra kitömték és a Természettudományi Múzeumban kiállították.

Ennek a bizarr mozzanatnak nyomvonalán indult el Péterfy, az emberi preparálás hátterének kibogozása viszont egy ennél is komplexebb történethez vezetett: nem csak a sanyarú sorsú Soliman alakját ismerjük meg közelebbről, de részleteiben feltárul előttünk Kazinczy életének ezen szakasza, a korabeli bécsi hétköznapok és a szabadkőműves páholyok világa is. Kazinczy és Soliman épp a szabadkőműves kapcsolataikon keresztül ismerkedtek meg és barátkoztak össze; Soliman ugyan rabszolgaként került Bécsbe, de olyan műveltségre tett szert, amelyet sok bécsi nemes megirigyelhetett volna. Az őt övező állandó kíváncsiskodás, és élete végén az állatok módjára történt kitömés ezért is válik még zavarba ejtőbbé. A zömében férfiakról szóló regény női narrátort kapott, a történetet Kazinczy feleségének, Török Sophie-nak tolmácsolása kíséri végig.

“Magyarországon a szabadkőművességnek meglehetősen kevés irodalma van, úgyhogy ez ügyben Nyugaton kellett körülnézni, és a Kazinczy-életmű feltárásában is vannak hiányosságok, ezek mentén indultam el - mondta el egy Magyar Narancs-interjúban Péterfy. - Sokat gyötrődtem, mire megtanultam német gót betűs kézírást olvasni, de megérte, mert kiderült, hogy Kazinczyt - aki tökéletesen tudott és rengeteget írt németül - Magyarországon rendszeresen félreolvassák.”

A szerző további részleteket árul el személyesen a könyv keletkezéséről, Kazinczy és Soliman barátságáról és a történetük kibontása során támadt gondolatairól a REÖK irodalmi estjén, amelyre a belépés díjtalan. A június 14-én, szerdán 17 órakor kezdődő beszélgetést, melyet Balog József újságíró vezet, dedikálás követi.