Lezárult a jelentkezés a XVIII. Táblaképfestészeti Biennáléra. Az ország kulturális életének egyik legjelentősebb eseménye idén is rendkívül népszerű a művészek körében, a rangos seregszemlére több mint 430 alkotás érkezett.
Április 19-ig jelentkezhettek a művészek az idei biennáléra. A kétévente megrendezett országos képzőművészeti találkozóra online lehetett pályázni, az elmúlt két évben készült alkotásokkal. A szabadbeadásos rendszerben több mint 430 mű érkezett, ezen felül pedig minden eddiginél több neves művész is meghívást kap.
Bár a járványhelyzet a seregszemlét is kihívások elé állítja, a REÖK-ben mindenképpen megrendezik az eseményt. Amennyiben az intézkedések úgy engedik, megkezdődik a szakmai zsűri értékelése és a művek beválogatása, Nátyi Róbert vezetésével. Erről, valamint a kiállítás megnyitójának időpontjáról és módjáról hamarosan tájékoztatni fogunk mindenkit. A beválogatott alkotók és alkotások listája a REÖK saját honlapján, a www.reok.hu oldalon tekinthetők majd meg.
Meghosszabbítottuk a XVIII. Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határidejét! A nívós seregszemlére így április 19-ig adhatják be alkotásaikat a művészek.
A beválogatott alkotások kihirdetésének dátumát, valamint a begyűjtések időpontját a későbbiekben weboldalunkon tesszük közzé.
A biennáléra jelentkezni továbbra is a művekről készült nagy felbontású fotóval, online a weboldalba beépített jelentkezési felületen lehet. Jelentkezéskor az alkotó neve mellett többek közt az alkotás címét, méretét, készítésének évét, az alkalmazott technikát és a biztosítási értékét is meg kell jelölni!
Dear Guests!
Opening hours of the Reök-palace:
Monday: Closed
Tuesday-Sunday: 10:00 am - 6:00 pm
A Reök-palotában található Fesztivál Jegyiroda mai naptól határozatlan ideig zárva tart. A REÖK Übü, a király című produkció stúdiószínpadi előadásainak jegyei (március.23., április 01., április 06 meghirdetett előadások) visszafizetésre kerülnek!
A visszaváltáshoz kérjük a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre küldjenek e-mailt név, cím, bankszámlaszám megjelölésével, valamint a jegyről készült fotó csatolásával legkésőbb március 31-ig. A visszafizetés kizárólag banki átutalással történik, készpénzes visszafizetésre nincs lehetőség.
Az online jegyek vásárlóit elektronikus úton az Interticket Kft. értesíti a jegyvisszaváltási teendőkről, annak módjáról a jegyvásárlás során megadott email címen, a vásárlásra használt bankszámlára külön értesítés nélkül a jegy.hu oldalán feltüntetettek szerint kerül a jegyár visszautalásra.
Az előadások pótlásáról a honlapon és hírlevélben tájékoztatjuk Kedves Nézőinket!
A Szegedi Szabadtéri Játékok előkészületei továbbra is zavartalanul folynak, jegyvásárlásra online felületeinken van lehetőségük az érdeklődőknek!
Megértésüket köszönjük!
A Reök-palota épülete és a kiállítás technikai okok miatt határozatlan ideig nem látogatható, a Szegedi Szabadtéri Játékok Fesztivál Jegyirodája változatlan nyitvatartással várja az érdeklődőket!
Az alábbiakban olvashatók az idei biennálé beadási feltételei:
A szegedi nyár kulturális életének egyik legjelentősebb eseménye a REÖK-ben megrendezendő országos képzőművészeti találkozó, melyet idén 2020. május 29. és július 12. között rendezünk meg. A kiállítás a hazai táblaképfestészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani, szabadbeadásos rendszerben, szakmai zsűri által kiválasztott művek bemutatásával.
A ZSŰRIZÉS A MÁR MEGSZOKOTT, ONLINE MÓDON ZAJLIK.
AZ ALKOTÁSOKRÓL NAGY MÉRETŰ, NAGY FELBONTÁSÚ FOTÓKAT VÁRUNK A WWW.REOK.HU WEBOLDALBA ÉPÍTETT JELENTKEZÉSI FELÜLETEN.
AZ ALKOTÓ NEVE ÉS AZ ALKOTÁS CÍME MELLETT KÉRJÜK MEGJELÖLNI AZ ALKOTÁS MÉRETÉT, KÉSZÍTÉSÉNEK ÉVÉT, AZ ALKALMAZOTT TECHNIKÁT, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉKÉT.
ENNEK HATÁRIDEJE: 2020. április 5.
A REGISZTRÁLT ALKOTÁSOK VÁLOGATÁSÁT EZEN A RENDSZEREN KERESZTÜL VÉGZI A SZAKMAI ZSŰRI
Beadási feltételek: Olyan kiállításra kész alkotásokat várunk, melyeket lehetőleg országos tárlaton még nem mutattak be. Maximum 2 db alkotás (sorozatok esetében így összesen 2x3=6 műtárgy), kizárólag táblakép (vászonra, fatáblára, stb. készült) adható be, melyek legnagyobb befoglaló mérete nem haladhatja meg az 1,8 métert. A sorozatokat a zsűri megbonthatja. Kérjük, az elmúlt két évben készült alkotást szíveskedjenek beadni. Kérjük, a művek biztonsága és épsége érdekében, postai úton ne adjon be alkotásokat!
A kiállításra beválogatott alkotások végleges listáját 2020. április 20-án hétfőn, a www.reok.hu weboldalon tekinthetik meg.
A beválogatott alkotások begyűjtésének helye és ideje:
BUDAPESTEN: 2020. május 4. (hétfő) 11-14 óráig
a Budapest Galériában, (1036 Budapest III. ker. Lajos utca 158.)
SZEGEDEN: 2020. május 11. (hétfő) 11-15 óráig
a Reök-palotában (6720 Szeged, Magyar Ede tér 2.)
Az átvétel feltétele: kérjük, a műveket szállításra előkészített csomagolással adják le, valamint a csomagoláson és a műveken is legyen feltüntetve az alkotó (név, cím), valamint a mű címe.
Hiányzó adatok esetén nem tudjuk átvenni az alkotásokat!
A kiállítás végén a kiállított műtárgyak visszaadására várhatóan szeptemberben kerül sor. Ennek időpontját a beválogatott alkotások végleges listájával egyidőben tesszük közzé a www. reok.hu weboldalon.
Kérjük a határidők betartását, az el nem vitt munkákat 60 napig őrizzük meg, ha ezután a tulajdonos nem jelentkezik, az alkotásokat értékesítjük.
A tárlat anyagát várhatóan kétnyelvű katalógus reprezentálja majd, a 2020. május 29-én 17 órától rendezett ünnepélyes megnyitón pedig értékes díjak átadását tervezzük.
Bízunk abban, hogy részvételével segíti a XVIII. Táblaképfestészeti Biennálé sikeres megvalósítását, várjuk alkotásait, melyek alkotásához jó munkát kívánunk!
REÖK
A párizsi premieren, 1896-ban botrányba fulladt, később mégis az abszurd irodalom egyik legfontosabb műve lett az Übü király. A rendezővel, Herczeg T. Tamással és az átiratot készítő Bodolay Gézával beszélgettünk.
Ismét egy abszurd mű látható a REÖK Stúdiószínpadán. Miért esett a választás most az Übü, a királyra?
H.T.: „Egyre jobban izgatnak az abszurdok, mert egyre jobban azt érzem, hogy a legtöbb köze a modern ember létezésének ezekhez a darabokhoz van. A társadalom is egy távoli optikából rápillantva, egy messze perspektívából nézve rettenetesen abszurd. Ezen felül nem áll messze a személyiségemtől a humor és az irónia, és fajsúlyos dolgokról vicces formában beszélni- ezzel pedig tükröt tartani mindarra, ami minket körülvesz- egy nagyon izgalmas feladat. „
Bár a komédiát 1896-ban mutatták be, a mai napig nagyon népszerű a színházakban. Mi lehet ennek az oka?
H.T.: „A művet Shakespeare királydrámáinak paródiájaként is szokták említeni, hiszen azok is örök emberi jellemvonásokkal foglalkoznak, csak a hangvételét tekintve ez sokkal inkább a humoron, az irónián keresztül jelenik meg. Az Übü király több mint 120 éves, mégis a mai napig aktuális kérdéseket boncolgat: képes-e az ember önmagát, a jellemét úgy változtatni, mint ahogyan a körülötte lévő világot. „
A vicces abszurd átiratot Bodolay Géza készítette, aki elmondta: a darabbal először egyetemista korában találkozott, majd 1987-ben rendezőnek kérte fel a németországi Sindelfingen pinceszínház igazgatója. A jelenlegi átiratban egyszerre jelenik meg Übü, a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabként is.
B.G.: „Már harminc éve is az lehetett az ember történelmi-világhelyzeti benyomása, hogy szinte mindenhol Übü, a király. A fizikatanárból eredetileg tréfából főhőssé írott idióta főnök, mint meghatározó főerő – valamilyen formában mindannyiunkkal szembejön azóta is. Talán éppen ez a legijesztőbb és legmulatságosabb, hogy az éppen deklarált és skandált jelszavaktól függetlenül: Übüéknek egyre megy: minden hatalmat az Übüség kezébe! Ennek variánsait több száz éve élvezhetjük”.
Übü papa és Übü mama párosa rendkívül ellentétes érzelmeket válthat ki. Hogyan lehet egyszerre bizarr és nevetséges ez a két figura?
B.G.: „Übü mama az elején nyilvánvalóan Lady Macbeth kései, házmester-színvonalú utódjaként bíztatja a párját: Übü papát: szerezze meg végre a koronát – akár vérfürdő árán is. Übüt nem kell sokat biztatni, az etikai gátlásai egy disznóéval azonosak, tehát: gyerünk! A pár annyira túlmegy minden elképzelhető határon, hogy az már szórakoztatón mulatságos, és az abszurditásával együtt is: ismerős. Az ostoba korlátoltság nem csak akadály, de fegyver is lehet: erre a legkülönfélébb szinteken élő példák sorát látjuk világszerte. Ha pedig valami minden határon túl röhejessé válik, akkor az szórakoztató. „
„Nem középiskolás fokon” címmel tartottak konferenciát vizuális kultúrát oktató pedagógusok szombaton a Reök-palotában. A harmadik alkalommal megrendezett esemény fő célja a szakmai együttműködésen túl a jó gyakorlatok megosztása és a pedagógusok problémáinak közös megoldása volt.
Közép- és általános iskolai pedagógusok szakmai találkozójának adott helyet hétvégén a REÖK. Fiedler Judit, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium vizuális és környezetkultúra tanára elmondta: immár három éve egy olyan fórumot igyekeznek létrehozni, ahol a vizuális kultúrát tanító pedagógusok megoszthatják ötleteiket és kihívást jelentő problémáikat a tantárggyal kapcsolatban. Hozzátette: a tanárok helyzete nem egyszerű, hiszen a Nemzeti Alaptantervből a vizuális kultúra tantárgy egyre jobban kiszorul, sőt, több iskolatípusból már teljesen hiányzik is. Különösen középoktatási szinten gyakran előfordul, hogy nincs hozzárendelt tanterem és eszközkínálat a tanításhoz, ezért legtöbbször azokat a célkitűzéseket, amiket tőlük elvárnak, nem tudják megvalósítani.
"Az általános iskolák szakmai összefogása művészeti nevelés terén elengedhetetlen a jövő szempontjából. Az osztálytermi gyakorlatok megújítása mellett fontos hangsúlyozni, hogy a vizuális tantárgy átfogóan és sokoldalúan fejleszti a tanulók kompetenciáit." - tette hozzá Zanin-Kasza Ilona, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Művészeti Iskola tanára, aki ezévtől az általános iskolában tanító rajzpedagógusokat delegálta.
A Reök-palota először adott otthont a rendezvénynek, a kulturális intézmény ugyanis kiemelten fontosnak tartja a vizuális kultúrára való nevelést a közoktatástól kezdve a felsőoktatásig. Az eseményre Szolnokról, Kecelről és Makóról is érkeztek pedagógusok, akik nemcsak elméletben oszthatták meg egymással tudásukat, de kipróbált tananyagokat is cserélhettek- ezzel segítve kollégáik munkáját.
A konferencia előtt az SZTE Rajz- művészettörténet Tanszék két emeletén Csongrád megyei általános- és középiskolások vizuális órákon létrehozott alkotásaiból nyílt kiállítás, melynek célja, hogy rávilágítsanak arra, milyen nagy szükség van a vizuális fejlesztésre a mai „képközpontú” világban. A tárlaton olyan munkákat mutatnak be, amelyek tanórákon, tantermi körülmények között, vagy szakkörök keretein belül, esetleg művészeti iskolákban valósultak meg. Az alkotásokat március 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Mi történik, ha a hatalom egyetlen kicsinyes, kapzsi ember kezében összpontosul? Hogyan válhat valaki elnyomottságában is elnyomóvá? Alfred Jarry leghíresebb műve, az Übü, a király február 29-én debütál a REÖK Stúdiószínpadán, Herczeg T. Tamás rendezésében.
Újabb humorban gazdag abszurd drámát láthatnak a nézők a REÖK Stúdiószínpadon. Mrożek „Rendőrség- avagy a helyzet egyre hülyébb” című darabjának tavalyi hatalmas sikere után a közönség ezúttal az Übü, a király-t láthatja a játszóhelyen.
A diktátor hajlamú Übü Papa felesége biztatására megszerzi a trónt. A gátlástalan hatalmi mámor megtestesült szimbólumaként, ostoba törvényeivel és önkényuralkodásával azonban gyorsan magára haragítja a népét. A darab ironikus humorával szembesíti nézőit a minden korban érvényes jelenséggel: társadalmunk - mióta világ a világ- elnyomókból és elnyomottakból áll.
A rendező, Herczeg T. Tamás már jól összeszokott szereplőgárdával dolgozik együtt. A hatalmaskodó, kapzsi Übü Papát Balog József alakítja, Sebők Mayát Übü Mamaként láthatjuk színpadon, Kosztolányi József pedig többek közt Főhugybári és Bunkoszláv bőrébe bújik. Új művészek is bemutatkoznak a darabban, így Farkas László Róbert a Cár, a Király és több más szerepben, a szegedi kulturális életben jól ismert Bodnár György pedig Hírnökként látható majd.
A rendkívül vicces, abszurd átiratot Bodolay Géza készítette, aki Jarry két drámáját, az „Übü királyt” és „A láncravert Übü-t” dolgozta össze. A darabban így Übü egyszerre tűnik fel a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabszolgaként is. Az előadás egyedi, meghökkentő jelmezeiért és a díszletekért ismét a JDS felel.
Az Übü, a király-t február 29-én szombaton, 19:30-kor mutatják be a REÖK Stúdiószínpadán, majd ezen kívül még 5 estén biztosan láthatja a közönség. A jegyek már kaphatók a Reök-palotában található jegyirodában, vagy online ezen a linken.
Az átirat Jékely Zoltán magyar nyelvű fordítása alapján készült.
Szabados Árpád, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész alkotásaiból nyílik tárlat február 1-jén a REÖK-ben. A sokoldalú művész pályája hatalmas utat járt be. Művészetének korai szakaszát az expresszív, erős érzelmi kifejezőerővel rendelkező alkotások jellemezték, majd a szürrealisztikus elemek, a mellérendelő, osztott kompozíció. Későbbi munkáira nagy hatással voltak a különböző fotótechnikák, a 80-as évektől pedig a falfirkák és a gyermekrajzok formavilágát ötvözi a new wave stílussal. A REÖK-ben nyíló tárlaton Szabados Árpád több mint 200 művét láthatják az érdeklődők, a palota két emeletén. Az alkotások között festmény, grafika és linómetszet is megtalálható.
Megnyitó: 2020. február 01. 16:00
Szeretettel várunk mindenkit!
