A párizsi premieren, 1896-ban botrányba fulladt, később mégis az abszurd irodalom egyik legfontosabb műve lett az Übü király. A rendezővel, Herczeg T. Tamással és az átiratot készítő Bodolay Gézával beszélgettünk.
Ismét egy abszurd mű látható a REÖK Stúdiószínpadán. Miért esett a választás most az Übü, a királyra?
H.T.: „Egyre jobban izgatnak az abszurdok, mert egyre jobban azt érzem, hogy a legtöbb köze a modern ember létezésének ezekhez a darabokhoz van. A társadalom is egy távoli optikából rápillantva, egy messze perspektívából nézve rettenetesen abszurd. Ezen felül nem áll messze a személyiségemtől a humor és az irónia, és fajsúlyos dolgokról vicces formában beszélni- ezzel pedig tükröt tartani mindarra, ami minket körülvesz- egy nagyon izgalmas feladat. „
Bár a komédiát 1896-ban mutatták be, a mai napig nagyon népszerű a színházakban. Mi lehet ennek az oka?
H.T.: „A művet Shakespeare királydrámáinak paródiájaként is szokták említeni, hiszen azok is örök emberi jellemvonásokkal foglalkoznak, csak a hangvételét tekintve ez sokkal inkább a humoron, az irónián keresztül jelenik meg. Az Übü király több mint 120 éves, mégis a mai napig aktuális kérdéseket boncolgat: képes-e az ember önmagát, a jellemét úgy változtatni, mint ahogyan a körülötte lévő világot. „
A vicces abszurd átiratot Bodolay Géza készítette, aki elmondta: a darabbal először egyetemista korában találkozott, majd 1987-ben rendezőnek kérte fel a németországi Sindelfingen pinceszínház igazgatója. A jelenlegi átiratban egyszerre jelenik meg Übü, a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabként is.
B.G.: „Már harminc éve is az lehetett az ember történelmi-világhelyzeti benyomása, hogy szinte mindenhol Übü, a király. A fizikatanárból eredetileg tréfából főhőssé írott idióta főnök, mint meghatározó főerő – valamilyen formában mindannyiunkkal szembejön azóta is. Talán éppen ez a legijesztőbb és legmulatságosabb, hogy az éppen deklarált és skandált jelszavaktól függetlenül: Übüéknek egyre megy: minden hatalmat az Übüség kezébe! Ennek variánsait több száz éve élvezhetjük”.
Übü papa és Übü mama párosa rendkívül ellentétes érzelmeket válthat ki. Hogyan lehet egyszerre bizarr és nevetséges ez a két figura?
B.G.: „Übü mama az elején nyilvánvalóan Lady Macbeth kései, házmester-színvonalú utódjaként bíztatja a párját: Übü papát: szerezze meg végre a koronát – akár vérfürdő árán is. Übüt nem kell sokat biztatni, az etikai gátlásai egy disznóéval azonosak, tehát: gyerünk! A pár annyira túlmegy minden elképzelhető határon, hogy az már szórakoztatón mulatságos, és az abszurditásával együtt is: ismerős. Az ostoba korlátoltság nem csak akadály, de fegyver is lehet: erre a legkülönfélébb szinteken élő példák sorát látjuk világszerte. Ha pedig valami minden határon túl röhejessé válik, akkor az szórakoztató. „
„Nem középiskolás fokon” címmel tartottak konferenciát vizuális kultúrát oktató pedagógusok szombaton a Reök-palotában. A harmadik alkalommal megrendezett esemény fő célja a szakmai együttműködésen túl a jó gyakorlatok megosztása és a pedagógusok problémáinak közös megoldása volt.
Közép- és általános iskolai pedagógusok szakmai találkozójának adott helyet hétvégén a REÖK. Fiedler Judit, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium vizuális és környezetkultúra tanára elmondta: immár három éve egy olyan fórumot igyekeznek létrehozni, ahol a vizuális kultúrát tanító pedagógusok megoszthatják ötleteiket és kihívást jelentő problémáikat a tantárggyal kapcsolatban. Hozzátette: a tanárok helyzete nem egyszerű, hiszen a Nemzeti Alaptantervből a vizuális kultúra tantárgy egyre jobban kiszorul, sőt, több iskolatípusból már teljesen hiányzik is. Különösen középoktatási szinten gyakran előfordul, hogy nincs hozzárendelt tanterem és eszközkínálat a tanításhoz, ezért legtöbbször azokat a célkitűzéseket, amiket tőlük elvárnak, nem tudják megvalósítani.
"Az általános iskolák szakmai összefogása művészeti nevelés terén elengedhetetlen a jövő szempontjából. Az osztálytermi gyakorlatok megújítása mellett fontos hangsúlyozni, hogy a vizuális tantárgy átfogóan és sokoldalúan fejleszti a tanulók kompetenciáit." - tette hozzá Zanin-Kasza Ilona, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Művészeti Iskola tanára, aki ezévtől az általános iskolában tanító rajzpedagógusokat delegálta.
A Reök-palota először adott otthont a rendezvénynek, a kulturális intézmény ugyanis kiemelten fontosnak tartja a vizuális kultúrára való nevelést a közoktatástól kezdve a felsőoktatásig. Az eseményre Szolnokról, Kecelről és Makóról is érkeztek pedagógusok, akik nemcsak elméletben oszthatták meg egymással tudásukat, de kipróbált tananyagokat is cserélhettek- ezzel segítve kollégáik munkáját.
A konferencia előtt az SZTE Rajz- művészettörténet Tanszék két emeletén Csongrád megyei általános- és középiskolások vizuális órákon létrehozott alkotásaiból nyílt kiállítás, melynek célja, hogy rávilágítsanak arra, milyen nagy szükség van a vizuális fejlesztésre a mai „képközpontú” világban. A tárlaton olyan munkákat mutatnak be, amelyek tanórákon, tantermi körülmények között, vagy szakkörök keretein belül, esetleg művészeti iskolákban valósultak meg. Az alkotásokat március 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Mi történik, ha a hatalom egyetlen kicsinyes, kapzsi ember kezében összpontosul? Hogyan válhat valaki elnyomottságában is elnyomóvá? Alfred Jarry leghíresebb műve, az Übü, a király február 29-én debütál a REÖK Stúdiószínpadán, Herczeg T. Tamás rendezésében.
Újabb humorban gazdag abszurd drámát láthatnak a nézők a REÖK Stúdiószínpadon. Mrożek „Rendőrség- avagy a helyzet egyre hülyébb” című darabjának tavalyi hatalmas sikere után a közönség ezúttal az Übü, a király-t láthatja a játszóhelyen.
A diktátor hajlamú Übü Papa felesége biztatására megszerzi a trónt. A gátlástalan hatalmi mámor megtestesült szimbólumaként, ostoba törvényeivel és önkényuralkodásával azonban gyorsan magára haragítja a népét. A darab ironikus humorával szembesíti nézőit a minden korban érvényes jelenséggel: társadalmunk - mióta világ a világ- elnyomókból és elnyomottakból áll.
A rendező, Herczeg T. Tamás már jól összeszokott szereplőgárdával dolgozik együtt. A hatalmaskodó, kapzsi Übü Papát Balog József alakítja, Sebők Mayát Übü Mamaként láthatjuk színpadon, Kosztolányi József pedig többek közt Főhugybári és Bunkoszláv bőrébe bújik. Új művészek is bemutatkoznak a darabban, így Farkas László Róbert a Cár, a Király és több más szerepben, a szegedi kulturális életben jól ismert Bodnár György pedig Hírnökként látható majd.
A rendkívül vicces, abszurd átiratot Bodolay Géza készítette, aki Jarry két drámáját, az „Übü királyt” és „A láncravert Übü-t” dolgozta össze. A darabban így Übü egyszerre tűnik fel a saját akaratát másokra erőltető „szabad” emberként és rabszolgaként is. Az előadás egyedi, meghökkentő jelmezeiért és a díszletekért ismét a JDS felel.
Az Übü, a király-t február 29-én szombaton, 19:30-kor mutatják be a REÖK Stúdiószínpadán, majd ezen kívül még 5 estén biztosan láthatja a közönség. A jegyek már kaphatók a Reök-palotában található jegyirodában, vagy online ezen a linken.
Az átirat Jékely Zoltán magyar nyelvű fordítása alapján készült.
Szabados Árpád, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész alkotásaiból nyílik tárlat február 1-jén a REÖK-ben. A sokoldalú művész pályája hatalmas utat járt be. Művészetének korai szakaszát az expresszív, erős érzelmi kifejezőerővel rendelkező alkotások jellemezték, majd a szürrealisztikus elemek, a mellérendelő, osztott kompozíció. Későbbi munkáira nagy hatással voltak a különböző fotótechnikák, a 80-as évektől pedig a falfirkák és a gyermekrajzok formavilágát ötvözi a new wave stílussal. A REÖK-ben nyíló tárlaton Szabados Árpád több mint 200 művét láthatják az érdeklődők, a palota két emeletén. Az alkotások között festmény, grafika és linómetszet is megtalálható.
Megnyitó: 2020. február 01. 16:00
Szeretettel várunk mindenkit!
Tervezett kiállítások 2020
TáncKépek
2019. december 06. – 2020. január 19.
Kortárs fotográfusok táncművészeti képeiből nyílik tárlat december 6-án a Reök-palotában. A TáncKépek című kiállításon a balettől a néptáncon át a kortárs tánc sokféle variációjáig jelennek meg alkotások. A tánc ábrázolása már ősidők óta foglalkoztatja a művészeket, hiszen egy tünékeny, illékony pillanatot kell megörökíteni az örökkévalóságnak. A REÖK és a MANK közös kiállításának képein összesen 45 fotós különböző érzelmei és hangulata mutatkozik meg a falakon, miközben a lépéseket és a mozdulatok energiáját ragadják meg a lehető legpontosabban. A több mint 70 képből álló tárlat egészen január 19-ig lesz látható.
Lét-közeli művészet- Szabados Árpád emlékkiállítása
Február 01. – Március 22.
Szabados Árpád, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész művészete hatalmas utat járt be. Művészetének korai szakaszát az expresszív, erős érzelmi kifejezőerővel rendelkező alkotások jellemezték, majd a szürrealisztikus elemek, a mellérendelő, osztott kompozíció. A REÖK-ben nyíló tárlaton Szabados Árpád több mint 200 művét láthatják az érdeklődők, a palota két emeletén. Az alkotások között festmény, grafika és linómetszet is megtalálható.
XVIII. Táblaképfestészeti Biennálé (virtuális tárlat)
Június 08. - Július 12.
A szegedi nyár egyik legrangosabb képzőművészeti eseménye a hazai kortárs festészet keresztmetszetét adja. A seregszemle a hazai táblaképfestészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani, szabadbeadásos rendszerben, a zsűri által kiválasztott művek bemutatásával. A kétévente megrendezett seregszemlének 2008 óta hagyományosan a REÖK épülete ad otthont, a pandémia miatt azonban a biennálé megrendezésénél is alternatív megoldásokra volt szükség, így az online térbe költöztek az alkotások. Összesen 12 különleges, 3D-s teremben tekinthetik meg a 109 beválogatott alkotást az érdeklődők, több alkalommal pedig érdekes videóanyagok és interjúk színesítik a tárlatot.
"Acélos történetek"- acélszobrászati kiállítás a REÖK-ben
Július 10- Szeptember 27.
Különleges, acélszobrászati alkotások érkeznek július 10-én a REÖK-be. A KÉSZ Csoportnál több évtizedes múltra tekint vissza a kultúra, a művészetek felkarolása. A megfogalmazott mecenatúra program részeként hozták létre a K-ARTS Művészeti Alapítványt. A szervezet egy nívós, folyamatosan gyarapodó kortárs képzőművészeti gyűjteményt gondoz, valamint a K-ARTS menedzseli a cégcsoport kreatív ipari, iparművészeti, design projektjeit, és vállalkozik public art alkotások, installációk, műtárgyak kivitelezésére is. Az alapítványi gyűjtemény legunikálisabb része az acélszobrokat és az egyéb indusztriális alapanyagból készült műalkotásokat felvonultató kollekció. Ennek jelentős része a K-ARTS által szervezett, immár tizenhét éves múlttal rendelkező, Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozion, nemzetközi alkotótábor keretében készült, ahol sajátos atmoszférájú ipari közegben alkothatnak évről-évre a művészek.
Nagy Gábor kiállítása
tervezett időpont: október 10.- 2021. január 3.
Nagy Gábor, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus 1973-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A 70-es években a pályakezdő festők azon csoportjához tartozott, akik a festészetben is fölvetett új kérdésekre keresték a lehetséges válaszokat. Sok más mellett a szín és a rajzosság egyensúlyát kereste. Nagyon míves, kisméretű faszobrokat is készít; újabb szobrai tematikusan is kapcsolódnak a képekhez és rajzokhoz, mintegy háromnézetűvé bővítve azokat.
A 2007-ben született, három évente megrendezésre kerülő Szegedi Nemzetközi Hárfaverseny mára elismert kulturális eseménnyé vált, nemcsak nemzetközi szakmai körben, hanem a szélesebb zenekedvelő szegedi közönség számára is.
A verseny ötletgazdája, Gorbunova Natália a szegedi Szimfonikus Zenekar hárfaművésze és a Király-König Péter Zeneiskola hárfatanára. Néhány barátja - Szabó Norbert fuvolaművész, dr. Füzesi Helga és dr. Olasz Tibor - támogatásával útnak indította a versenyt azzal a céllal, hogy olyan lehetőséget teremtsen tehetséges fiatalok számára, ahol egy nemzetközi zsűri előtt megmutathatják tudásukat, és professzionális pályafutásukat elindító, meghatározó élményeket szerezhetnek. 2007 óta 40 különböző országból több mint 270 fiatal hárfás fordult meg Szegeden. Az idei verseny (november 27 - december 1.), melynek a Reök-palota ad otthont, immár az ötödik, jubileumi alkalom lesz, ahol 25 ország mintegy hatvan versenyzője mérheti össze tudását három (25, 19 és 14 éven aluli) korcsoportban. A művészeti vezetőséget Natália lánya, Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész vette át.
A hárfaverseny fővédnökségét Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora vállalta el, emellett védnökeink még Jakez Francois, a Camac francia hárfagyártó cég vezérigazgatója, Tóth Péter Erkel díjas zeneszerző, a Bartók Béla Művészeti Kar dékánhelyettese, Kerek Ferenc, Liszt-díjas zongoraművész, illetve Bősze Ádám zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője.
A zsűritagok között nemzetközileg elismert szólisták, kamarazenészek, zenekari muzsikusok és pedagógusok egyaránt szerepelnek. A külföldi hárfaművészek mellett – Chantal Mathieu (Svájc/Franciaország), Geneviève Létang (Franciaország), Diana Grubišić Ćiković (Horvátország), Isabel Moreton (Németország) – a magyar zenei élet jeles képviselői – Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora, Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója, Sipkay Deborah, a Nemzeti Filharmónikus Zenekar szóló hárfása, Varga István csellóművész, a Zeneakadémia gordonka tanára, valamint Felletár Melinda hárfaművész és Pavlovits Dávid gitárművész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanárai – teszik teljessé a zsűrit. A zsűriben a fiatalabb korosztály képviselői is helyet kaptak: Zuzanna Elster, lengyel hárfaművész, a Varsói Zeneművészeti Egyetem hárfaprofesszora, a Sinfonia Varsovia szóló hárfása, valamint a magyar származású, Kanadában született Katrina Szederkényi, aki 2013-ban megnyerte a Szegedi Hárfaverseny legnagyobb korcsoportjának első díját.
A hárfaverseny nem jöhetett volna létre a Camac Harps francia hárfagyártó cég támogatása nélkül. A szervezők külön köszönetet mondanak a Reök-palotának, Szeged Önkormányzatának, a Csongrád Megyei Ukránok Kulturális Egyesületének és Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatnak, illetve minden további támogatónak, akik hozzájárulnak a verseny megvalósításához, lebonyolításához.
Az ünnepélyes megnyitó november 26-án 18:30-kor lesz a zsűrielnök, Chantal Mathieu hárfaművész közreműködésével. A versenyeredményekről december 1-jén 18:30-kor, a záróceremónián adnak hírt. A verseny nyilvános, az érdeklődőket szeretettel várják a közönség soraiba.
Kortárs fotográfusok táncművészeti képeiből nyílik tárlat december 6-án a Reök-palotában.
A TáncKépek című kiállításon a balettől a néptáncon át a kortárs tánc sokféle variációjáig jelennek meg alkotások. A tánc ábrázolása már ősidők óta foglalkoztatja a művészeket, hiszen egy tünékeny, illékony pillanatot kell megörökíteni az örökkévalóságnak. A REÖK és a MANK közös kiállításának képein összesen 45 fotós különböző érzelmei és hangulata mutatkozik meg a falakon, miközben a lépéseket és a mozdulatok energiáját ragadják meg a lehető legpontosabban.
A több mint 70 képből álló tárlat egészen január 19-ig lesz látható.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Izgalmas játékkal, kézművességgel és sok-sok beszélgetéssel tarkított képzőművészeti foglalkozást tartunk a Reök-palotában gyerekeknek június 25-től 28-ig! Az Apró művészkezek című gyermek művészeti hetünkön óvodás és általános iskolás korú gyerekek ismerkedhetnek meg a 100 Kortársad képzőművészete, vagyis a XL. Nyári Tárlat c. kiállításunkkal, és minden napon más témájú alkotásokat hozhatnak létre.
A szecesszió napját ünnepeljük a hétvégén a Reök-palotában ingyenes programok sorozatával: szombaton és vasárnap is városi sétákkal, tárlatvezetéssel, gyerek-foglalkozással, előadással, palotasétával várjuk a stílus szerelmeseit.
Kíváncsi, hogy mi foglalkoztatja a kortárs magyar képzőművészeket, milyen alkotások kerülnek ki a műtermeikből? A Reök-palotában most 100 kortársunk több mint százhúsz művét láthatja július 14-ig a 100 kortársad képzőművészete, vagyis a XL. Nyári Tárlat kiállításon.
