főiskolai docens
(SZTE ZMK, Magánének Tanszék)

„Vero e Bello – Igaz és Szép"
Verdi-operák a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán

A Játékok első korszakában (1931-39) az indulásnál a helyszín szakrális jellegéhez igazodott a műválasztás – Verdi Requiemjét a Dómban 1938-ban adták elő, majd az Aidát 1939-ben iktatták be a műsorrendbe. Az 1959-ben – húsz év elteltével újjászerveződő Szabadtéri műsorpolitikájára a nyitás, a műfaji sokszínűség jellemző: dráma, klasszikus és modern balett, néptánc, opera, dalmű, operett, musical műfaji jelenléte egyaránt megfigyelhető. Színpadra kerülnek a nagy volumenű, attraktív külsőségeket igénylő Verdi-, Puccini-operák is. A tendenciákat vizsgálva kitűnik, hogy a nemzetközi operairodalomból az elmúlt fél évszázadban a szabadtéri operajátszásnak Giuseppe Verdi a legtöbbet játszott visszatérő, „házi szerzője". Az újraindulástól számítva kilenc operája került színre nemzetközi szereposztásban a Dóm-téren, mintegy 21 évadban. Ez a folyamat azonban megtörni látszik. Az Aidát 2003-ban, a Nabuccót 2005-ben hallhatták és láthatták utoljára a Játékok nézői. A Verdi bicentenárium évében, 2013-ban sem szerepelt Verdi-opera a jelentős operai tradícióval rendelkező Játékok színpadán. Válaszokat keresünk a következő kérdésekre: vajon a műfaj visszaszorulásának lehetünk-e tanúi, a rendezői operajátszás divatjában a Verdi-művek humanitása, szépsége idegen-e a mai színház alkotóitól, és a 21. század közönségétől?

 „Vero e Bello – True and Beautiful"
Verdi operas on stage at the Szeged Open-Air Festival

In the first era of the Festival (1931-39) the choice of plays complied with the sacral trait of the location. Verdi's Requiem was performed in the Dóm in 1938. Then in 1939 Aida was staged. Twenty years later in 1959 the program-politics of the regenerating Festival is labelled by openness and a variety of genres: the presence of dramas, classic and modern ballet, folk dance, operas, operettas, musicals can be observed. Verdi and Puccini operas are performed in huge and spectacular sets. Examining the tendencies it appears that from the international opera literature of the past hundred and fifty years Verdi's works dominate the programs of the open air theatre. After the restart nine of his operas were staged with international participants in the Dóm Square in the course of twenty-one years. Old ways seem to be changing now. The last time we could see Aida was in 2003 and Nabucco in 2005. Moreover, no Verdi opera was put on stage in 2013 in the bicentenary year by the Festival which by all means has a rich history of opera-staging. We are looking for answers to the following questions: is the genre being thrown into the shades? Is the beauty and humanity of the Verdi operas alien to the directors of contemporary theatre and to the audience of the 21st century?

a Dóm rekonstrukciójának tervezője

Az üresség mint inspiráció
A szegedi Dóm és a Dóm tér

A szegedi Dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik a szegedi 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítéssel. A Dóm értelmezhető az újrakezdés szimbolikus központjaként is. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján épült Dóm és a Rerrich Béla tervezte Dóm tér egységes térfala, nagyvonalú térképzése folytán ma Szeged legjobb urbánus adottságokkal rendelkező tere, és Szeged földrajzi elhelyezkedéséből adódó kettősséget hűen tükrözi. Egyrészt a szigort feledtető tagozatokkal gazdagított árkádok megidézik a mediterrán városi piazzákat, míg a kimért téglaarchitektúra képezi az északi, hűvösebb ellenpontot.

Ez a két elem adja azt a szinte patikamérlegen kiegyensúlyozott elegyet, melytől ez a tér oly természetesen illeszkedik környezetébe. A tér fennkölt arányai, az azt övező árkádok, az uralkodó Dóm a teret a város legkedveltebb helyévé tették már eddig is. A Dóm megújítása is ezt erősíti. A városi tér a városi élet színterévé válik.

Emptiness as Inspiration
The Cathedral and the Cathedral Square in Szeged

The construction of Cathedral in Szeged and the design of its environment is closely related to the reconstruction after the floods in 1879. The Cathedral can be interpreted as the symbolic centre of a fresh start as well. The Cathedral built according to the plans of Frigyes Schulek and Erno Foerk and the Cathedral Square designed by Bela Rerrich has uniform flanking buildings. The square itself is one of the city's best urban squares because of its generous space and reflects the duality of the city due to its geographical location. On the one hand, the arcades enriched by architectural details evoke the Mediterranean piazzas, on the other hand, the solid brick architecture forms the cooler, northern counterpoint.

These two elements represent the balanced mixture which integrates the square so organically into its environment. The sublime space proportions, the surrounding arcades and the overwhelming Cathedral have made the square one of the most popular locations in the city so far. The renewal of the Cathedral confirms this. The square becomes a stage for urban life.

Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum tanácsosa

Magyar operettek a szabadtérin

A magyar operett 1959-ben jelent meg az újjászervezett Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kacsoh Pongrác János vitéz című daljátékát Szinetár Miklós rendezésében adták elő. A művet – három rendező elképzelése nyomán – 1978-ig még háromszor tűzték műsorra. Farkas Ferenc Csínom Palkó című zenés játéka a magyar történelem haladó hagyományaként számon tartott, Rákóczi szabadságharc eseményeit dolgozta fel, talán ezért került 1960-ban a nagy tömegeket vonzó szabadtéri játékok műsorára.

Klasszikus magyar operettet azonban csak 1989-ben játszottak először; ettől fogva Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei folyamatosan szerepelnek a programban. Az elmúlt évtizedben Eszenyi Enikő és Alföldi Róbert rendezései nyomán a modern magyar operett-játszás jelentős műhelye körvonalazódott Szegeden.

Hungarian operetta on the open air stage of Szeged

The Hungarian operetta appeared on the stage of the newly revived Szeged Open-Air Festival in 1959. János vitéz (John the Hero), the musical drama written by Pográcz Kacsóh was directed by Miklós Szinetár. It was staged by three different directors three more times until 1978.

Another musical drama, Csínom Palkó by Ferenc Farkas, was chosen in 1960 to be performed in front of huge audiences attracted by the Szeged Open-Air Festival probably because it incorporated the events of the War of Independence led by Rákóczi, which was considered to be part of the progressive tradition in Hungarian history. The Hungarian operetta classics were staged only after 1989, the operettas by Imre Kármán and Ferenc Lehár have been on ever since from then on In recent years a formidable workshop of staging and acting operetta has been created by directors Enikő Eszenyi or Róbert Alföldi in Szeged.

tanszékvezető egyetemi tanár
(SZTE BTK, Vallástudományi Tanszék)

Dráma mágia
Előadásomban a dráma klasszikus és kortárs vallási gyökereit szeretném bemutatni, valamint azt a fordulatot, amit a nézőket bevonó színházfelfogás jelentett, párhuzamba állítva a vallási katarzis élményével. Végül a dráma társadalomértelmező erejére fogok kitérni.

Drama magic
In my short contribution as prelude I try to explain the deep common roots of drama and religion. In the second step I will focus on the substantial turn from stage to public, making one parallel with the religious experience interpreted by Victor Turner. In the last step I will show some aspects of the hermeneutical power of drama.

Jászay-díjas rendező, színháztörténész

A Szegedi Szabadtéri Játékok megindítása – legendák nélkül
Juhász Gyula, dr. Németh Antal és Shvoy Kálmán altábornagy szerepe a Játékok megindításában

A Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozása hosszú ideig Hont Ferenc nevéhez fűződött. Pedig a Templom-téri előadások gondolatát, megelőzve Őt, már Juhász Gyula is felvetette, sőt sürgette. S míg Hontot a csillagtetejű színház megálmodójaként tartja számon a színháztörténet, a valóság ennél összetettebb. A játékok megindításában keveset emlegetett, vagy elfelejtett személyeknek Honténál sokkal jelentősebb szerepe volt. Az ő alakjukat és tevékenységüket idézi fel az előadás.

The Beginnings of the Szeged Open Air Festival – Minus the Mythology
The roles of Gyula Juhász, Antal Németh and General Kálmán Shvoy in the establishment of the Open Air theatre

The foundation of the Szeged Open Air theatre festival was for a long time considered the work of Ferenc Hont. However, the concept of putting on performances in the open courtyard adjoining Szeged Cathedral, Dom Square, had already been taken up and even pushed along by Gyula Juhász. And while Hont is regarded historically as the one who dreamed up the theatre under the stars, the reality is a bit more complex than this. Other individuals, now rarely remembered or even completely forgotten, played much more significant roles in the Festival's beginnings than did Hont. It is these individuals and the parts they played that this lecture will discuss.

intézetvezető egyetemi tanár
(SZTE BTK, Angol-Amerikai Intézet; Közép-Európai Egyetem, Budapest)

A hatalom ikonológiája. A 450 éves Shakespeare és a Szegedi Szabadtéri

Előadásom Clifford Geertz kultúra definíciójára épül, melyet én így egészítek ki: "a kultúra olyan multimediális, ön-reflexív és narratív társadalmi gyakorlat, melynek során az értelmező közösség létrehozza, interpretálja és működteti identitását." Az identitás elválaszthatatlan a hatalom ideológiájától és gyakorlatától, a multimediális kulturális repre¬zen¬tációk egyik leg-összetettebb formája pedig a színházi előadás és annak ideája a dráma. A színpadon megjelenített történetek gyakorlatilag kivétel nélkül hatalmi viszonyokat ábrázolnak, legyenek azok akár a politika színpadáról, akár a magánélet, a családi, vagy szerelmi viszonyok területéről vettek. Különböző korokban más-más vizuális, a hagyomány által szentesített ikonológiai elemek segít¬ségével tették érzékletessé eme hatalmi rendszerek megjelenítését. Előadásomban – kapcsolódva Shakespeare születésének 450. évfordulójához – az angol drámaíró korában használatos eszközöket vetem össze a modern színházi trendek fogásaival és itt kitekintek a Szegedi Szabadtéri Játékok történetének Shakespeare-bemutatóira is (Szentivánéji álom, 1963; Hamlet, 1967; Romeo és Júlia, 1972; Lear király, 1977; III. Richárd, 2002).

The Iconology of Power. Shakespeare at 450 and the Szeged Open Air Theatre

My talk is inspired by Clifford Geertz's definition of culture which I have developed as follows: "culture is a social practice of multimedial, self-reflexive, and narrative representations by the help of which a community constructs, interprets, and operates its own identity." Identity is inseparable from the ideology and practice of power, while one of the most complex forms of cultural representation is the theatrical performance and its idea, the drama. The stories put on stage are almost entirely about power relations, whether taken from political or private life, ambition, jealousy, competition, love. Different ages have been using different visual means – tradition-based iconology – to vividly represent these power relations. Prompted by the 450th anniversary of Shakespeare's birth, I shall compare the iconology of power in Shakespeare's time with that of the contemporary modern theatre. Here I shall also look at the Shakespeare-stagings during the decades of the Szeged Open Air Theatre (Midsummernight's Dream, 1963; Hamlet, 1967; Romeo and Juliet, 1972; King Lear, 1977; Richárd III, 2002).

A romantikus Verdi operái a Szabadtéri színpadán

Friedrich Nietzsche Mi a romantika? című tanulmányában a 19. század legszélesebb körben érvényesnek tekintett, és a tudat szinte valamennyi formájában markánsan megjelenő irányzatot tipikusan német jelenségnek tekintette. A német dionüszoszi lélek az évszázadokig tartó lefojtottság után Arthur Schopenhauer filozófiájában és Richard Wagner zenéjében végre a maga teljes erejében megmutatkozott.

Az olasz kultúrában viszont a romantika nem volt túlzottan jelentős irányzat, s jegyei, domináns elemként, csak a zenében, Verdi operáiban mutathatóak ki. Verdi hűvös tisztelettel tekintett a vetélytárs Wagnerre, felháborodott, amikor a német zeneszerző epigonjának nevezték.

Verdi librettói (vagy a librettók alapjául szolgáló művek) között számos olyan dráma, költemény található, amelyet a kritika általában és kifejezetten a romantikus irányzat magnus parenseként tekintett szerzők (Shakespeare, Schiller), illetve a 19. századi romantikus írók, költők alkottak, mint Byron, Hugo, Saavedra, Gutierrez.

Verdi's romantic operas on the Szeged Open Air Festival stage

By the 19th century, the concept of Romanticism had become so widespread that it appeared in all forms of human awareness. In his study titled What is Romanticism?, Friedrich Nietzsche wrote that it was a typically German phenomenon. In his view, the Dionysian spirit was fully developed in the philosophy of Arthur Schopenhauer and the music of Richard Wagner.

In Italian culture, on the other hand, Romanticism was not considered a significant trend, and its dominant characteristics are demonstrated only in music, particularly in Giuseppe Verdi's operas. Verdi regarded Wagner, his rival, with cool respect, but became incensed when he was called the German composer's epigone, an inferior imitator.

Among Verdi's librettos (or the literary works on which they were based) can be found numerous dramatic and poetic sources which are considered by critics as both generally and categorically following the trend to Romanticism. These include such magnus parens – or original source – authors as Shakespeare and Schiller, as well as 19th-century Romantic writers and poets Byron, Hugo, Saavedra and Gutierrez.

A város és az egyetem – kolozsvári szellemi gyökerek

1921 fontos év Szeged életében. Lassan száz éve, hogy a magyar állam a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemet Szegedre helyezte, innentől számít Szeged egyetemi városnak. Az előadás bemutatja a beköltözés közvetlen előzményeit, az egyetem román megszállásától (1919. május 12.) a szegedi kezdésig, a beköltözés körülményeit, a város és az egyetem együttélésének első tíz évét.

A városfejlesztés számos mozzanata összefügg az egyetem elhelyezésével – lásd a Szabadtéri Színháznak helyet adó Dóm-tér kialakítását. Az egyetem épületei Szeged mai városképének integráns elemei. Az elhelyezés sok tekintetben okozott gondot a városnak, melyek megoldására tíz év elegendő idő volt.

Az egyetemet ebben az időszakban a kolozsvári professzorok irányították A Kolozsvárról érkező professzorok a városi közélet meghatározó szereplői lettek. A kulturális élet eseményei összefüggtek az egyetem működésével. Az előadásban ezen kapcsolat részleteiről, bizonyos kulturális tények egyetemtörténeti hátteréről lesz szó.

The City and the University – Intellectual Roots in Kolozsvár

1921 is an important year in the history of Szeged. Almost one hundred years have passed since the Hungarian government transferred Ferencz József University to Szeged, and since that year it has been regarded as a university town.

This lecture will describe the circumstances from the time immediately prior to the occupation of the university, then in Kolozsvár, by the Romanians on 12 May 1919, up to its relocation to Szeged, and the first ten years of its existence there.

Numerous phases of the city's development were connected with the allocation of buildings for the university. Among these, for example, is the Dom Square, which is also home to the Open-Air Festival. The various buildings of the university are integral elements of the Szeged cityscape. In many respects, the placement of the university caused problems in the city, and it took ten years to solve these issues.

In that period, professors who had arrived from Kolozsvár became dominant players in Szeged's public life. The cultural life of the city also became closely tied to the new university's presence.

This lecture will deal with the details of that connection and with the background of the cultural history of the university

a Szabadtéri Játékok igazgatója

A Szabadtéri Játékok mai működése

A Szabadtéri Játékok előadássorozata, építészeti környezete és különleges atmoszférája miatt, Európában egyedülálló fesztivál. A fesztivál, mai jelentésében egy város üzleti vállalkozása: a színvonalas kulturális attrakció turistákat is vonz, ezáltal a helyi szolgáltatások bevételeit növeli, miközben a város hírnevét erősíti.

Az európai fesztiválok szellemiségre jellemző kulcsfogalom az újrafelfedezés. Általános az a meggyőződés, mind a kultúrpolitikában, mind az egész színházi szakmában, hogy az intendánsok bátorsága és a művészi következetesség hozza el a tartós sikert a zenés műfajok fesztiváljainak. Merészen mutatnak be kortárs műveket és fedeznek fel újra elfelejtett darabokat, akkor is, ha ez kockázattal jár.

A Szabadtéri Játékok programkínálata megfelel az európai trendnek, emellett a menedzsment igyekszik megtalálni az egyensúlyt a kulturális misszió és a valós közönségigény között. Ennek érdekében 2004 óta folyamatosan nézőkutatást végeztet, ennek eredményeire alapozza működési stratégiáját.

Current operation of the Open Air Festival

Due to its production repertoire, architectural setting and extraordinary atmosphere, the Szeged Open Air Festival is unique in Europe. In a contemporary sense, the Festival is a business enterprise: the high-level attraction draws tourists and brings income to the local service sector, all the while strengthening the city's reputation.

Rediscovery is the central concept in the thinking behind the European festival scene. The general conviction – in cultural policy as well as in the entire theatre profession – is that the courage of the festival director and artistic intention bring about lasting success for music festivals. They boldly present contemporary productions and rediscover forgotten works, even if this comes with a certain risk.

The Szeged Open Air Festival's program offerings are in line with the European trend, while the Festival's management is working hard to find the balance between its cultural mission and the expectations of its actual audience. To this end, continual audience polling has been carried out since 2004, and the results of these polls form the foundation of the Festival's operational strategy.