Hamarosan a harmincéves ArtColony Cered Nemzetközi Művésztelep tárlatának ad otthont a Reök-palota. A sokszínű gyűjteményt december 13-án 14:00 órakor dr. Nátyi Róbert vezető kurátor és Fürjesi Csaba képzőművész, az ArtColony művészeti vezetője adja át a közönségnek.

December 13-ától rendkívül változatos kollekció költözik a szegedi REÖK-be. Több mint 15 országból, több kontinensről érkező művészek csaknem 150 alkotása ad majd számot az ArtColony Cered Nemzetközi Művésztelep elmúlt 30 évének tevékenységéről, előremutató törekvéseiről.

Az ArtColony Cered egyéni kezdeményezésekből induló, 1996-ban alapított szellemi és alkotói műhely, amely erősíteni kívánja a kortárs művészet társadalmi, szociológiai, gazdasági, kulturális szempontú szerepvállalását. Célja a helyi folklórkincs őrzése, a közös kreatív alkotási folyamatok erősítése. Küldetésük megvalósításához számos művészeti projektet szerveznek, így a Ceredi Kortárs Nemzetközi Művésztelepet is, ami egy olyan jelenléten alapuló alkotóműhely, ahol a világ végének tekinthető kis, nógrádi falu, amely otthont ad a művészközösségnek, az itt szervezett tematikus, nemzetközi szimpóziumok idejére a világ közepévé válik. Ebből kifolyólag Cered már több évtizede a magyar és külföldi alkotók találkozási színtere, sajátos, önálló világa, ahol több száz, különféle műfajt képviselő művész és művészeti szakember, illetve a társművészetek képviselői kapcsolódnak be a közös munkába. Többek között lengyel, osztrák, német, szlovák, cseh, szerb, litván, orosz, mongol, japán alkotók is megfordultak már a ceredi szimpóziumokon, sokan közülük pedig évről évre visszatérnek. 

Az ArtColony Cered három évtizedes munkájával, a hagyományt és a kortárs művészetet összekapcsoló, közösségteremtő erejével idén elnyerte a Nemzetközi Visegrádi Díjat, amely a V4 országok közötti kulturális együttműködés egyik legfontosabb elismerése.  Figyelemreméltó munkájuknak, egyedülálló vállalásuknak állít emléket a szegedi Regionális Összművészeti Központ is, a művészcsoportosulás elmúlt 30 évén alkotásaiból válogató kiállítással.

A 30 év - ArtColony Cered című tárlat alkotásait rendhagyó módon témablokkokban, a ceredi alkotóközösségre jellemző éves tematikák mentén láthatja majd a közönség. Kurátorként Fürjesi Csaba, Palik Eszter és Jozef Suchoža képzőművészek és dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a kiállítás rendezője működik közre a tárlat összeállításában. A különleges  válogatásban erős hangsúlyt kap az az organikus szemlélet, amely az ArtColony művészi étoszát jellemzi, így a hagyományos képzőművészeti eljárások mellett ezúttal előnyt élveznek majd a különböző vegyes technikájú művek, meghökkentő eljárás-kombinációk, installációk, a természetben fellelhető anyagok, a vidéki élet tárgyi kultúráját felhasználó alkotások vagy éppen olyan digitális, audiovizuális művek, amelyek akár kültéri, eseményjellegű projektet is képesek behozni a kiállítás terébe.

A különleges kiállítás december 13-tól várhatóan február közepéig látogatható a REÖK-ben. A 13. szombat 14 órakor kezdődő ünnepélyen a szegedi közönség számára is jól ismert Fürjesi Csaba képzőművész, a Művésztelep művészeti-szakmai vezetője mond majd köszöntőt, a tárlatot dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a REÖK vezető kurátora, a Művésztelep munkájának alapos ismerője nyitja meg.

A rendezvény minden érdeklődő előtt nyitva áll, akik a megnyitó napján díjmentesen tekinthetik meg a nem mindennapi válogatást a Reök-palota termeiben.

A REÖK-ben ünnepli 50. születésnapját a szegedi gyökerű EAST együttes. November 28-án 16 órától a progresszívrock-zenekar alapító tagjaival Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész beszélget a Reök-szalonban, ahol vetítésekkel kísért múltidézés és dedikálás is várja az előzetesen regisztrált rajongókat - A PROGRAM MÁR TELTHÁZAS!

Könnyűzenei klasszikus, valódi magyar rocklegendák érkeznek a Reök-palotába: az EAST együttes alapító tagjai. A magyar progresszív rock meghatározó formációja Szegedről indult, gyökerei az Angyalok zenekarig nyúlnak vissza. Első koncertjükre 1975. november 15-én került sor, a kitörően lelkes fogadtatás pedig hamar országos, majd a nemzetközi sikerekig repíttette a Móczán Péter, Király István és Varga János megalkotta zenekart. Az első években billentyűs hangszereken Szakcsi Lakatos Béla játszott, majd 1980-ban Zareczky Miklós énekes és Pálvölgyi Géza billentyűs csatlakozásával új korszak kezdődött. Takáts Tamás énekes és Dorozsmai Péter dobos érkezésével a zenekar a nyolcvanas évek második felében átalakult, és 1994-ig működött töretlen sikerrel. A már 1976 őszén Budapestre költözött zenekar nemzetközi szinten is komoly elismerésre, ismertségre tett szert: angol nyelvű lemezt jelentetett meg Japánban, teltházas koncertek sorát adta Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben és Moszkvában, fellépett a Varsói TV-ben, albumait a kilencvenes években több külföldi országban is kiadta. Az EAST hazánkban az elsők között lépett a progresszív rockzene nyugaton a hetvenes években népszerűvé vált útjára, és aktív éveiben a magyar könnyűzene egyedülálló, újító szemléletű résztvevője, alakítója, a hazai progresszív rock legfontosabb formációja volt. Lemezeik, dalaik sokak számára emlékezetesek, legismertebb, ’56 című számuk a rendszerváltozás ikonikus dalává vált.

Az együttes 2012 és 2017 között újra összeállt, több rangos helyszínen lépett fel, köztük a Szegedi Nemzeti Színházban is, és most, ötvenéves jubileuma alkalmából újabb izgalmas hírekkel, programokkal örvendezteti meg rajongóit. Néhány hete a Hungaroton és a GrundRecords kiadásában megjelentek a zenekar legsikeresebb albumainak új hangfelvételekkel, archív fotókkal és érdekes írásokkal bővített lemezei, a Játékok (1981, 2025) a Hűség (1982, 2025) és a Rések a falon (1983, 2025) CD kiadványai. A Magyar Posta pedig, Magyar rockklasszikusok sorozatában bélyegblokkot és elsőnapi borítékot bocsátott ki 40.000 példányban, EAST 50 címmel.
Az ünneplés újabb állomásaként kerül sor az EAST 50 születésnapi közönségtalálkozóra november 28-án 16 órától a Reök-palotában. Az elmúlt évtizedek koncertfelvételeinek részleteivel kísért esten Móczán Péter, Király István és Varga János alapító tagokkal Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyugalmazott helyettes rektora, a jubileumi bélyegblokk tervezője, aki egykor, képzőművészetis hallgatóként tervezte, rajzolta, festette az EAST lemezborítóit. Az eseményen való részvétel ingyenes, regisztrációhoz kötött, amelyet a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen tehetnek meg az érdeklődők. A hangulatos múltidézés végeztével emellett az együttes tagjaival történő, még közvetlenebb találkozásra, az újonnan megjelent kiadványok és a korábbi albumok aláíratására is alkalma nyílik majd a megjelenteknek. EAST-rajongóként tehát semmiképp sem érdemes lemaradni az egyedülálló programról!

Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész különleges felolvasószínházi esttel látogat a REÖK-be. Az Úrilányok az Adrián Huszti Gergely regényeiből fűz össze izgalmas részleteket irodalmi időutazássá, amelynek november 27-én lehet részese a szegedi közönség.

Valódi színészlegenda látogat a REÖK-be: Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, az MMA rendes tagja érkezik november végén Szegedre. A megszámlálhatatlan filmből, tévéjátékból, színházi előadások sorából jól ismert színművésznő szívesen látott vendég Szegeden, és már pályája kezdetén megfordult a városban: 1969-ben a Szabadtéri Játékokon is színre lépett a Háry János és Az ember tragédiája kisebb szerepeiben. Elárulta, ma már elismert kardiológusprofesszor testvére révén került közel szívéhez a napfény városa: „Mióta a húgomat tizennyolc éves korában felvették a szegedi orvosi egyetemre, azóta járunk oda, majd édesanyám is odaköltözött, később ott halt meg. Kecskeméti lányként azért is a szerelmem városa Szeged, mert igazán mediterrán, amellett, hogy egyetemváros, és ez a kettő összekapcsolódik, például a Kárász utcában. Mindig is boldogság volt nekem lemenni oda.”

Ezúttal egy egyedülálló színházi-irodalmi élménnyel kedveskedik a helyi kultúrakedvelőknek. November 27-én 18 órától, a Reök-palotában láthatják majd Úrilányok az Adrián című önálló produkcióját, amely a művész fia, a HUBBY-díjas Huszti Gergely kedvelt regényei, a Villa Abbázia és az Adria Csillaga részleteivel egy kis nyári hangulatot csempész a szürke, hideg novembervégi estébe. „Ez egy kilencven perces előadás nagyon kevés, fantasztikus zenével fűszerezve. Bár Szegeden nem tud személyesen jelen lenni, de az összekötőszöveget a fiam mondja. A dramaturgiai munka során kijelöltem mindkét kötetből két illetve három részt, amelyek nem függenek össze közvetlenül, de mégis átadják a hangulatot az olvasónak.” – árulta el a színművész. A boldog békeidők világát megidéző felolvasószínházi est az Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb és legszebb üdülőhelyére, Abbáziába repít. A mozgalmas cselekmény ideje az 1900-as évek eleje, amikor az Adria partján korszerű fürdőváros épül, ahol az előkelőségek nappal kúrákat vesznek, éjjel spiritiszta szeánszokra járnak, és a Lungomare sétányán keresik a szerelmet. A kiváló színművész előadásában megelevenednek a regények elmaradhatatlan alakjai: az esküvőjéről szökött hajadon, a beteges arisztokrata, a pletykás, ámbár jószívű főzőasszony vagy az eltűnt nővére után kutató úrilány...megannyi szórakoztató és szerethető karakter, akikben magunkra ismerhetünk. Piros Ildikó előadása – akárcsak az alapjául szolgáló regényduológia – egyszerre megkapó ám pontos korrajz és irodalmi időutazás, tele hittel, humorral és szenvedéllyel, amelyet Budapest után több vidéki városban is bemutat majd, helyszínei sorában kiemelt helyet szánva a szecessziós Reök-palotának.

A művész elárulta, az Úrilányok az Adrián olyan közel áll hozzá, hogy ezzel a szöveggel kívánja zárni önálló estjei sorát, amelyekkel az országot járja. Hangsúlyozta, nemcsak az anyai büszkeség teszi különösen értékessé számára ezt a művet.  A Magyar Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány vezetőjeként, a Grétsy László-díj kuratóriumi elnökeként is kifejezetten fontos célja a nyelv megóvása: „Huszti Gergely úgy ír, hogy a magyar nyelvet nemcsak őrzi, de ezekben a regényekben vissza is szalad az időben. Nemcsak egy kortárs magyar író indult útjára öt évvel ezelőtt, hanem válogatott szavakkal még a kor hangulatát is érzékelteti – nem egyszerű regényfolyam ez, az igazán gazdag magyar nyelvről van szó. Ahogyan a Szabó Magda-estemen is elhangzik: »A nyelvet ne bántsátok, különben Isten ledob a tenyeréből«” – ez alapüzenet a számomra.”
A nyelvi bravúr mellett Piros Ildikó a regények atmoszférateremtő erejét, szépségét tartja a legfontosabbnak. Márai Sándort idézve elmondta: „»A szép nem meddő eszmény, hanem az élet legnagyobb erőfeszítése« – Huszti Gergely nem adja alább: itt megjelenik a szépség is, sok érdekesség is, a korabeli lányok élete, neveltetése, annak a kornak a szelleme. Nagyon sok mindent érint az az öt részlet, amit az író jóváhagyásával felolvasok az esten.”

A különleges programra, amelynek alkalmával Piros Ildikó az olvasás szeretetét, a benne rejlő fantázia-játék örömét is szeretné megosztani nézőivel, a jegyek november 7-től kaphatók elővételben a REÖK jegypénztárában, 3000 ft/fő áron, a készlet erejéig. Az előadásra minden jegy elkelt.

Exkluzív betekintést nyerhetnek az érdeklődők a REÖK legújabb tárlatába: Az Édentől keletre című kortárs festészeti kiállításon az alkotó, Papageorgiu Andrea tart bejárást november 15-én 14 órától.

Hamarosan feltárul Az Édentől keletre, Papageorgiu Andrea egyéni kiállítása, amely október 18-án nyílt meg a szegedi REÖK-ben. A Magyar Ede építette szecessziós palota második emeletén berendezett, hangulatos tárlat sokakat vonzott az elmúlt napokban: folyamatos az érdeklődés a festőnő egyedülálló művészi világát bemutató, alkotással töltött elmúlt 20 évének lenyomatát hordozó mintegy 75 mű iránt. A tárlaton egész falakat betöltő nagyméretű és egészen apró képek is tanúskodnak Papageorgiu eddigi művészi életútjáról, az olajfestés mellett feltűnő technikák, mint az akvarell és a tűzzománc megjelenéséről alkotói gyakorlatában. Fák, lovak, tájképek, az emberi arc és alak bensőséges hangulatú ábrázolásai, valamint az épített és személyes környezet mozzanatait a hétköznapiságból kiemelő, ugyanakkor szépségüket éppen az egyszerűség okán megragadó műtárgyak sorakoznak fel a REÖK termeiben. Papageorgiu Andrea jellegzetesen látványos, expresszív színkezelése folytán is összetéveszthetetlen ecsetvonásai ráadásul a dr. Nátyi Róbert kurátor koncepciója szerint kialakított, késelt lámpatechnikával bevilágított terekben különösen élettelien hatnak, különleges atmoszférát teremtve a kiállításon.

November 15-én, szombaton ennek a páratlan gyűjteménynek műhelytitkaiba kaphatnak exkluzív betekintést azok, akik ellátogatnak a 14:00 órakor kezdődő alkotói tárlatvezetésre. A festő alkotásai, bár credója szerint minden szemlélő számára átélhető, könnyen érthető élményeket, látványokat jelenítenek meg, hangsúlyosan szubjektív megközelítésből születtek, a művész személyes megéléseiből táplálkoznak, éppen ezért különösen izgalmas lehetőség magával az alkotóval közösen megtekinteni őket. A bejárás résztvevői közvetlenül tőle tudhatják meg, vajon mi rejlik egy-egy lélegzetelállító, megkapó ábrázolás hátterében, hogyan alakult ki messziről is felismerhető színvilága, régi és újabb bevett technikáinak hierarchiája, és hogyan kötődik a Dél-Alföld jeles kiállítóhelyéhez a budapesti festő.

A rendezvény díjmentesen, pusztán regisztrációt követően várja a látogatókat: akik részt kívánnak venni rajta, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. jelezhetik ebbéli szándékukat a szervezőknek.
Az Édentől keletre című kiállítás egyébként november 23-ig látogatható, minden keddtől vasárnapig, 10-18 óráig.

Felolvasószínházi előadással emlékezik meg Klebelsberg Kuno örökségéről a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház. November 13-án, a kultúrpolitikus születésének 150. évfordulóján dr. Csíkos Csaba Magyarul álmodni című drámáját mutatják be a REÖK-ben a Szegedi Nemzeti Színház társulatának művészei, Barnák László főigazgató rendezésében.

Olvasópróbát tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban. A teátrum szoros kapcsolatot ápol a Szegedi Tudományegyetemmel, és újabb közös munkájuk eredményeképpen Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóját ünneplő felolvasószínházi előadás készül. Akárcsak a Szent-Györgyi Albert-emlékév keretében, az SZTE Kulturális Irodája a Klebelsberg-évforduló alkalmából drámapályázatot hirdetett, melynek győztes, Magyarul álmodni című pályaművét dr. Csíkos Csaba, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet egyetemi tanára írta; a készülő bemutatóban dramaturgként Varsányi Anna működött közre.
A díjnyertes dráma cselekményének idején Klebelsberg Kuno már vallás- és oktatásügyi miniszterként dolgozott. Meghatározó szerepet játszott a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében, a Dóm tér, valamint az egyetemi és klinikai épületek létrehozásában, a város tudományos és kulturális életének fellendítésében. Szeged országgyűlési képviselőjeként innen kívánt változást kezdeményezni, kiemelten fontos volt számára az analfabetizmus felszámolása, a helyi tudásbázis kiépítése. Tevékenysége, öröksége révén tudott a magyar oktatás, tudomány nemzetközi szintre fejlődni a 20. században.

A Szegedi Nemzeti Színház Drámatagozatának színészeivel a REÖK-ben színre vitt produkciót Barnák László főigazgató rendezi. Az olvasópróba alkalmával a művész felhívta a figyelmet arra, a készülő előadás lényege nem a teljes korhűségre törekvés, sokkal inkább a politikusra jellemző gondolatiság megragadása: Klebelsberg meggyőződése volt, hogy az oktatás, a tudomány akkor emelhető méltó rangra, ha olyan nemzetközileg elismert tudósok vezetik az új egyetemet, akik emelik színvonalát, idevonzzák a diákokat, irányt mutatnak. Így esett a választás Szent-Györgyi Albertre, akit Cambridge-ből hívtak haza az orvos-vegytani tanszék élére. Ennek előkészületeiről, a két nagyformátumú alak szellemi találkozásáról, a sport és a színház szeretetéről is jól ismert Szent-Györgyi nevével is fémjelzett szegedi virágkor kezdeteiről szól az előadás, fiktív párbeszédek sorával elképzelve, hogyan próbálják idecsábítani a tudóst.

A kultúrpolitikust Szegezdi Róbert, a Nobel-díjas kutatót Rédei Roland formálja meg, további szerepekben Tánczos Adrienn, Sziládi Hajna, Vatamány Atanáz, Szívós László, Bánvölgyi Tamás, Polák Ferenc kelti életre az első világháborút követő, politikailag kiélezett, művelődéstörténetünk szempontjából kulcsfontosságú idők szereplőit, akik között nem egy köztér jeles névadójára ismerhetnek majd a nézők; és a nőalakok, Klebelsberg és Szent-Györgyi feleségei is jelentős szerepet játszanak az események alakításában.

November 13-án 17:00 órától láthatja a közönség a Magyarul álmodni című darabot a REÖK-ben. Az előadás megtekintése díjmentes, ám regisztrációhoz kötött: az érdeklődők a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen jelezheti részvételi szándékukat.

„Az örökkévalóságnak dolgozunk” – mondja a mű nyitójelenetében Klebelsberg, akit valódi eszmék vezérelte, elhivatott alakként, Szent-Györgyi szavaival „Szegedért és a hazáért sürgölődő államférfiként” mutat be a darab, akit politikusként és emberként egyarát az értékteremtés lehetősége és felelőssége mozgatott. Öröksége a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében, egy rétegezett, szellemes társalgási színdarab formájában kel életre a Reök-palotában.

Csíkos Csaba: MAGYARUL ÁLMODNI

Szereplők:

KLEBELSBERG KUNO, miniszter Szegezdi Róbert
SAROLTA, a felesége Tánczos Adrienn
SZENT-GYÖRGYI ALBERT, tudós Rédei Roland
DEMÉNY KORNÉLIA, NAGYNELLI, a felesége Sziládi Hajna
MAGYARY ZOLTÁN, köztisztviselő Vatamány Atanáz
KAMENSZKY BÉLA, iskolaigazgató Polák Ferenc
GLATTFELDER GYULA, püspök Szívós László
ISSEKUTZ BÉLA, egyetemi rektor Bánvölgyi Tamás

Dramaturg: Varsányi Anna

Rendező: Barnák László

Bemutató: Reök-palota, 2025. 11. 13. 17:00

Különleges kísérőrendezvény kapcsolódik Mozgássá váló mozdulatlanság című, idősebb Pál Mihály szobrászművészről megemlékező kiállításhoz. November 7-én 17:00 órától a huszadik század jelentős alkotójának életművét összefoglaló, a Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára kerül sor a palota Reök-szalonjában.

A Modern formai törekvések és realista elvárások id. Pál Mihály (1911-1971) szobrászművész életművében című könyv egészen átfogóan, több nézőpontból megvilágítva vázolja fel a Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész életművét. A kötet Pál Mihály műveinek teljes értékűnek szánt katalógusa, és még annál is több: szakmai szempontú tanulmány, a művész életrajzi adatainak és a teljes oeuvre-nek alapos listázása mellett ugyanis személyes hangvételű visszaemlékezéseket is tartalmaz két gyermeke: az azóta szintén elhunyt, Munkácsy-díjas szobrászművész, ifjabb Pál Mihály és Pál József irodalomtörténész, egyetemi professzor tollából.
Az olvasó előtt így egyszerre mutatkozik meg az alkotó, aki fontos állomást képvisel a huszadik századi hazai szobrászat történetében, a rendkívüli műveltséggel rendelkező kultúrember és az édesapa arcéle.

A beszélgetés résztvevői:
Wehner Tibor művészettörténész, a bevezető tanulmány, a műlista és az életrajz szerzője
Gábor Éva Mária szobrászművész, a kötet képszerkesztője, ifj. Pál Mihály özvegye
Annus Gábor főszerkesztő-helyettes, Tiszatáj Kiadó
moderátor: prof. dr. Pál József irodalomtörténész, id. Pál Mihály fia.

A részvétel díjmentes, regisztrációhoz kötött – jelentkezés: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A bemutatott könyv megvásárolható az Összművészeti Központban, a Fesztivál Jegyiroda nyitvatartási idejében, azaz minden nap 10-től 18 óráig, a készlet erejéig.

Kortárs festőművésznő önálló tárlatával folytatódik az ősz a REÖK-ben. Papageorgiu Andrea Az Édentől keletre című kiállítása október 18-tól november 23-ig fogadja majd az érdeklődőket.

Egészen egyedülálló alkotói hanggal rendelkező művész kiállításának ad otthont hamarosan a szegedi Reök-palota. Papageorgiu Andrea a mai magyar festészet középgenerációjának meghatározó tagja, akinek munkásságára már igen fiatalon felfigyelt a szakma. A görög grafikusművész édesapától és magyar édesanyától származó alkotó a kora kétezres évek óra tevékeny tagja a hazai képzőművész-világnak; 2007-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ám már azelőtt, 2005-ben elnyerte az Amadeusz alkotói ösztöndíjat, 2009-ben az Artexport Munkácsy pályázat fődíjában, 2013-ban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának díjazásában részesült. Pályája kezdetétől folyamatosan láthatja műveit a közönség egyéni és csoportos tártlatokon, hazánkban és külföldön egyaránt, a szegedi Nyári Tárlatoknak és Táblaképfestészeti Biennáléknak is jeles, visszatérő résztvevője.

Az Édentől keletre című, REÖK-ben rendezendő tárlaton szereplő közel 80 alkotása átfogó betekintést nyújt majd Papageorgiu munkásságába, 2005-től egészen napjaink legfrissebb műveiig. Ahogy az a szegedi és idelátogató művészetkedvelők számára is kézzelfoghatóvá válik majd a kiállításon, a művészt összetéveszthetetlen, rendkívül kifejező stílus jellemzi, amely a kezdetektől meghatározza festészetét. A művész egy korábbi tárlata kapcsán a REÖK vezető kurátora, dr. Nátyi Róbert művészettörténész úgy fogalmazott, az ezredfordulót követően a kortárs magyar képzőművészek új generációja fordult a figurális ábrázolás felé, és ennek az irányzatnak Papageorgiu Andrea sajátos hangvételű, a felfokozott érzelmeket markáns színezéssel kifejező, egyedi hangulatú, jellegzetes karakterű alkotója. Művészi szemléletének középpontjában a szín áll: erőteljes érzelmi hatást kiváltó, gyakran hideg tónusokat középpontba állító képein a színek kölcsönhatása, egyensúlya, szokatlan kombinációja a legfontosabb a befogadói tapasztalat megképzésében, az összhatás megteremtésében. Korai korszakaiban szinte eksztatikus hatású képeket festett, míg az utóbbi években a hétköznapokból való kiszakadást lehetővé tevő élmény helyett a mindennapok szépségének aprólékos ábrázolása, a pillanatnyi csodák megragadása vált elsődlegessé művészetében. Témaválasztása is néhány emberközeli tárgykör szerint ragadható meg: gyakran festi meg a közvetlen környezetet csendéletek, enteriőrök, városképek formájában; az élővilágot, különös tekintettel a fák, lovak, szélesebb tájak ábrázolására; az emberi alakot önarcképek, portrék, vagy éppen táncosok formájában. Papageorgiu Andrea legjellemzőbb médiuma az olajfesték, majd idővel az akvarell felé fordult, a REÖK kiállításán pedig még vegyes technikával készült és zománcozott alkotásait is megcsodálhatja majd a közönség.

Az Édentől keletre október 18. szombaton 14:00 órától várja majd a látogatókat, a megnyitón a részvétel, majd aznap a tárlat megtekintése díjmentes. A kiállítást dr. Nátyi Róbert kurátor nyitja majd meg, zenés közreműködőként pedig Baranyay Piroska gordonkaművész játéka emeli az esemény hangulatát. A megnyitót követően a kiállítás további 5 héten át, egészen november 23-áig lesz megtekinthető.

Szobrászati kiállításra készül a REÖK Szeged. A modern magyar képzőművészet jelentős alakjára, idősebb Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművészre emlékezik a szeptember 26-án megnyíló, november 16-ig tartó Mozgássá váló mozdulatlanság című tárlat a kultúrpalota első emeletén.

Különleges szoborkollekcióval folytatódik a Regionális Összművészeti Központ őszi kiállítási programja. Márciusban az év végén elhunyt szegedi alkotó, Kalmár Márton szobrai várták a képzőművészet ezen ága iránt lelkesedő látogatókat a palotába; ezúttal egy újabb, gyakran köztéri alkotásairól ismert hazai szobrásznagyság, idősebb Pál Mihály munkássága tárul majd fel a közönség előtt.
1911-ben született és 1971-ben hunyt el a huszadik század derekán aktív művész, akit tevékenységének jelentős része Budapesthez, Gyömrőhöz kötött - a napfény városában először rendeznek kiállítást alkotásaiból. A REÖK szeptember 26-án nyitja meg a Mozgássá váló mozdulatlanság című emléktárlatot, amelyet november közepéig tekinthetnek majd meg az érdeklődők. Pál Mihály életművében a szobrászat sokféle arca mutatkozik meg: a köztéri emlékmű-szobrászat, síremlékek és szakrális épület-dekorációk, plakettek, domborművek, valamint kisplasztikai alkotások. Az édesapja révén kőfaragói háttérrel rendelkező, a faragást családjában elsőként alkotóművészi rangra emelő mester a márvány, mészkő, terrakotta mellett a bronz, a gipsz, és a változatos faanyagok médiumát is éppolyan értő kézzel formálta. Munkássága egyedülálló, és a hazai szobrászművészet története szempontjából megkerülhetetlen: megrendelésre készült köztéri alkotásai magas színvonalon tükrözik a korszak realista esztétikáját, bár túlmutatnak azon, kevésbé szegik meg a huszadik század derekát uraló szocialista-realista stílusirányzat szabályrendszerét, míg saját művészi indíttatásából megformázott művei jelentős állomást képviselnek a magyar absztrakt szobrászat kialakulása irányába. Az emberábrázolásból indulnak ki ezen szobrok is, ám annak korlátain, és a reálisan bemutatott emberi testforma keretein túlmutatva, elsősorban plasztikai és térproblémákkal foglalkozik, a szobor szerkezetét, a tömegek egyensúlyát, a különböző nézeteket boncolgatja bennük az alkotó. Hasonló esztétikai törekvés jelenik meg önálló műalkotásként is izgalmas, egyes szobrokhoz tussal, ceruzával vagy krétával készített szobrászrajzain is, és a vélhetően eleve autonóm grafikai alkotásként született rajzain egyaránt.

A REÖK-be mintegy 65 alkotás, valamint nagyméretű köztéri szobrainak fotóreprodukciója érkezik szeptember végére, amelyeken keresztül a tárlat igyekszik minél teljesebb képet felvázolni az aktivitásához, jelentőségéhez mérten kevés figyelmet kapott, későn elismert, élete utolsó évében Munkácsy Mihály-díjjal jutalmazott szobrászművész munkásságáról. Láthatóak lesznek majd a Pál család tulajdonában lévő és közgyűjteményi alkotások is, köztük a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából érkező művek, szobrok, kisplasztikák is.

A 26-án, 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitó alkalmával a néhai művész fia, prof. dr. Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora köszönti majd az egybegyűlteket. A tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának dékánja nyitja meg. Örömmel várunk minden érdeklődőt a rendezvényen!

Világhírű huszadik századi festőművész tárlata érkezik szeptember 5-től 28-ig a Reök-palotába. A Lengyel Külügyminisztérium és a Tamara Łempicka Estate tablókiállítása, amely Az art deco királynője, Tamara Łempicka címet viseli, a budapesti Lengyel Intézet és a REÖK közös szervezésében szeptember 5-től várja majd a látogatókat.

Botrányos és viszontagságos életútjáról is ismert huszadik századi művész munkásságát bemutató tárlat érkezik a szegedi REÖK-be. Az art deco királynője, Tamara Łempicka című tablókiállítás 20 nagyméretű habkarton tablón idézi meg a lengyel származású, főként párizsi alkotóként számontartott art deco festőművész páratlan stílusát, izgalmas személyiségét, nagyhatású művészetét. A Lengyel Külügyminisztérium és a Tamara Łempicka Estate tárlata a budapesti Lengyel Intézet és a REÖK közös szervezésében látogat a napfény városába.

Tamara Łempicka lengyel arisztokrata család sarjaként ízig-vérig európai nevelést kapott, családja a cári Oroszország felbomlását övező harcok elől menekült Nyugatra. Már fiatalasszonyként Párizsban letelepedve, 1920-as évektől kezdve virágzó képzőművészeti tevékenységet folytatott, és meghatározó szerepre tett szert – mind a kor pezsgő társasági életében, annak festőjeként pedig a művészeti szcénában egyaránt. Korának első női sztárfestőjeként tartják számon, akit ragyogó tehetsége mellett a Picassóhoz, Jean Cocteau-hoz, Coco Chanelhez, Marlene Dietrichhez hasonló hírességek társaságában töltött, kicsapongó magánélete okán is izgatott érdeklődés övezett, már kortársai körében is. A művészettörténetben az art deco és a kubizmus elemeit ötvöző alkotói világa adja meg Łempicka jelentőségét. Legtöbben a társadalmi elitet ábrázoló karakteres portréfestészete, saját korában nagy port kavaró, érzéki és erőteljes aktábrázolásai alapján tartják számon. Az 1930-as évek vége felé a változó idők új elemet hoztak a művészetébe: képein ekkortól menekültek, egyszerű, hétköznapi emberek, valamint keresztény szentek is feltűntek. A II. világháború viszontagságai, amelyek elől tovább menekült, szintén befolyásolták témaválasztását, amely idővel tovább gazdagodott, csendéletekkel, majd absztrakt alkotásokkal. Végül egészen új stílust alakított ki, festőkést használva az ecset helyett.  A hatvanas évektől kezdődően leggyakrabban régi képeit alkotta újra.

Az életútja és művészete okán is egyedülálló alkotó kiállítását szeptember 5-től láthatja a közönség a Reök-palotában. A 17 órakor kezdődő megnyitón dr. Biernacki Karol, Lengyelország szegedi tiszteletbeli konzulja, a Lengyel Intézet igazgatója, Jarosław Bajaczyk, valamint a Szegedi Nemzeti Színház és vele a REÖK főigazgatója, Barnák László is köszöntőt mond. A tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora nyitja meg. Az ünnepélyes alkalom keretében könyvbemutató beszélgetésre is sor kerül: az alkotó sorsát Grzegorz Musiał, a lengyel irodalom megkerülhetetlen alakja követte végig és írta meg regényformában, Én, Tamara címmel, amelyet a Prae Kiadó gondozásában, Mihályi Zsuzsa fordításában olvashat a magyar közönség. Ezt a – a Łempicka élete utolsó évtizedének otthonául szolgáló, mexikói Cuernavaca településen induló – regényt mutatja majd be dr. Nátyi Róbert a Reök-szalonban a megjelenteknek. A lengyel festőnő emléke előtt tisztelegve dokumentumfilm is készült: Amy Harrison és Julio Rubio The True Story of Tamara de Lempicka & The Art of Survival (Tamara de Lempicka igaz története. A túlélés művészete) című filmjét májusban mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A kiállításhoz kapcsolódva, annak időtartama alatt két alkalommal Szegeden is vetítik majd az alkotást: várhatóan szeptember 14-én és szeptember 26-án, a Belvárosi Moziban.

A személyiségével és munkásságával is a szabadságkeresést, bátorságot és a mindent lebíró életösztönt példázó alkotó éppen száz éve rendezte meg első kiállítását Párizsban. A REÖK látogatói, a szegedi művészetkedvelők számára szeptember 28-ig áll nyitva a lehetőség, hogy mélyebben megismerhessék Tamara Łempicka páratlan alakját és művészetét.