Felolvasószínházi előadással emlékezik meg Klebelsberg Kuno örökségéről a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház. November 13-án, a kultúrpolitikus születésének 150. évfordulóján dr. Csíkos Csaba Magyarul álmodni című drámáját mutatják be a REÖK-ben a Szegedi Nemzeti Színház társulatának művészei, Barnák László főigazgató rendezésében.

Olvasópróbát tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban. A teátrum szoros kapcsolatot ápol a Szegedi Tudományegyetemmel, és újabb közös munkájuk eredményeképpen Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóját ünneplő felolvasószínházi előadás készül. Akárcsak a Szent-Györgyi Albert-emlékév keretében, az SZTE Kulturális Irodája a Klebelsberg-évforduló alkalmából drámapályázatot hirdetett, melynek győztes, Magyarul álmodni című pályaművét dr. Csíkos Csaba, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet egyetemi tanára írta; a készülő bemutatóban dramaturgként Varsányi Anna működött közre.
A díjnyertes dráma cselekményének idején Klebelsberg Kuno már vallás- és oktatásügyi miniszterként dolgozott. Meghatározó szerepet játszott a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében, a Dóm tér, valamint az egyetemi és klinikai épületek létrehozásában, a város tudományos és kulturális életének fellendítésében. Szeged országgyűlési képviselőjeként innen kívánt változást kezdeményezni, kiemelten fontos volt számára az analfabetizmus felszámolása, a helyi tudásbázis kiépítése. Tevékenysége, öröksége révén tudott a magyar oktatás, tudomány nemzetközi szintre fejlődni a 20. században.

A Szegedi Nemzeti Színház Drámatagozatának színészeivel a REÖK-ben színre vitt produkciót Barnák László főigazgató rendezi. Az olvasópróba alkalmával a művész felhívta a figyelmet arra, a készülő előadás lényege nem a teljes korhűségre törekvés, sokkal inkább a politikusra jellemző gondolatiság megragadása: Klebelsberg meggyőződése volt, hogy az oktatás, a tudomány akkor emelhető méltó rangra, ha olyan nemzetközileg elismert tudósok vezetik az új egyetemet, akik emelik színvonalát, idevonzzák a diákokat, irányt mutatnak. Így esett a választás Szent-Györgyi Albertre, akit Cambridge-ből hívtak haza az orvos-vegytani tanszék élére. Ennek előkészületeiről, a két nagyformátumú alak szellemi találkozásáról, a sport és a színház szeretetéről is jól ismert Szent-Györgyi nevével is fémjelzett szegedi virágkor kezdeteiről szól az előadás, fiktív párbeszédek sorával elképzelve, hogyan próbálják idecsábítani a tudóst.

A kultúrpolitikust Szegezdi Róbert, a Nobel-díjas kutatót Rédei Roland formálja meg, további szerepekben Tánczos Adrienn, Sziládi Hajna, Vatamány Atanáz, Szívós László, Bánvölgyi Tamás, Polák Ferenc kelti életre az első világháborút követő, politikailag kiélezett, művelődéstörténetünk szempontjából kulcsfontosságú idők szereplőit, akik között nem egy köztér jeles névadójára ismerhetnek majd a nézők; és a nőalakok, Klebelsberg és Szent-Györgyi feleségei is jelentős szerepet játszanak az események alakításában.

November 13-án 17:00 órától láthatja a közönség a Magyarul álmodni című darabot a REÖK-ben. Az előadás megtekintése díjmentes, ám regisztrációhoz kötött: az érdeklődők a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen jelezheti részvételi szándékukat.

„Az örökkévalóságnak dolgozunk” – mondja a mű nyitójelenetében Klebelsberg, akit valódi eszmék vezérelte, elhivatott alakként, Szent-Györgyi szavaival „Szegedért és a hazáért sürgölődő államférfiként” mutat be a darab, akit politikusként és emberként egyarát az értékteremtés lehetősége és felelőssége mozgatott. Öröksége a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében, egy rétegezett, szellemes társalgási színdarab formájában kel életre a Reök-palotában.

Csíkos Csaba: MAGYARUL ÁLMODNI

Szereplők:

KLEBELSBERG KUNO, miniszter Szegezdi Róbert
SAROLTA, a felesége Tánczos Adrienn
SZENT-GYÖRGYI ALBERT, tudós Rédei Roland
DEMÉNY KORNÉLIA, NAGYNELLI, a felesége Sziládi Hajna
MAGYARY ZOLTÁN, köztisztviselő Vatamány Atanáz
KAMENSZKY BÉLA, iskolaigazgató Polák Ferenc
GLATTFELDER GYULA, püspök Szívós László
ISSEKUTZ BÉLA, egyetemi rektor Bánvölgyi Tamás

Dramaturg: Varsányi Anna

Rendező: Barnák László

Bemutató: Reök-palota, 2025. 11. 13. 17:00

Különleges kísérőrendezvény kapcsolódik Mozgássá váló mozdulatlanság című, idősebb Pál Mihály szobrászművészről megemlékező kiállításhoz. November 7-én 17:00 órától a huszadik század jelentős alkotójának életművét összefoglaló, a Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára kerül sor a palota Reök-szalonjában.

A Modern formai törekvések és realista elvárások id. Pál Mihály (1911-1971) szobrászművész életművében című könyv egészen átfogóan, több nézőpontból megvilágítva vázolja fel a Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész életművét. A kötet Pál Mihály műveinek teljes értékűnek szánt katalógusa, és még annál is több: szakmai szempontú tanulmány, a művész életrajzi adatainak és a teljes oeuvre-nek alapos listázása mellett ugyanis személyes hangvételű visszaemlékezéseket is tartalmaz két gyermeke: az azóta szintén elhunyt, Munkácsy-díjas szobrászművész, ifjabb Pál Mihály és Pál József irodalomtörténész, egyetemi professzor tollából.
Az olvasó előtt így egyszerre mutatkozik meg az alkotó, aki fontos állomást képvisel a huszadik századi hazai szobrászat történetében, a rendkívüli műveltséggel rendelkező kultúrember és az édesapa arcéle.

A beszélgetés résztvevői:
Wehner Tibor művészettörténész, a bevezető tanulmány, a műlista és az életrajz szerzője
Gábor Éva Mária szobrászművész, a kötet képszerkesztője, ifj. Pál Mihály özvegye
Annus Gábor főszerkesztő-helyettes, Tiszatáj Kiadó
moderátor: prof. dr. Pál József irodalomtörténész, id. Pál Mihály fia.

A részvétel díjmentes, regisztrációhoz kötött – jelentkezés: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A bemutatott könyv megvásárolható az Összművészeti Központban, a Fesztivál Jegyiroda nyitvatartási idejében, azaz minden nap 10-től 18 óráig, a készlet erejéig.

Kortárs festőművésznő önálló tárlatával folytatódik az ősz a REÖK-ben. Papageorgiu Andrea Az Édentől keletre című kiállítása október 18-tól november 23-ig fogadja majd az érdeklődőket.

Egészen egyedülálló alkotói hanggal rendelkező művész kiállításának ad otthont hamarosan a szegedi Reök-palota. Papageorgiu Andrea a mai magyar festészet középgenerációjának meghatározó tagja, akinek munkásságára már igen fiatalon felfigyelt a szakma. A görög grafikusművész édesapától és magyar édesanyától származó alkotó a kora kétezres évek óra tevékeny tagja a hazai képzőművész-világnak; 2007-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ám már azelőtt, 2005-ben elnyerte az Amadeusz alkotói ösztöndíjat, 2009-ben az Artexport Munkácsy pályázat fődíjában, 2013-ban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának díjazásában részesült. Pályája kezdetétől folyamatosan láthatja műveit a közönség egyéni és csoportos tártlatokon, hazánkban és külföldön egyaránt, a szegedi Nyári Tárlatoknak és Táblaképfestészeti Biennáléknak is jeles, visszatérő résztvevője.

Az Édentől keletre című, REÖK-ben rendezendő tárlaton szereplő közel 80 alkotása átfogó betekintést nyújt majd Papageorgiu munkásságába, 2005-től egészen napjaink legfrissebb műveiig. Ahogy az a szegedi és idelátogató művészetkedvelők számára is kézzelfoghatóvá válik majd a kiállításon, a művészt összetéveszthetetlen, rendkívül kifejező stílus jellemzi, amely a kezdetektől meghatározza festészetét. A művész egy korábbi tárlata kapcsán a REÖK vezető kurátora, dr. Nátyi Róbert művészettörténész úgy fogalmazott, az ezredfordulót követően a kortárs magyar képzőművészek új generációja fordult a figurális ábrázolás felé, és ennek az irányzatnak Papageorgiu Andrea sajátos hangvételű, a felfokozott érzelmeket markáns színezéssel kifejező, egyedi hangulatú, jellegzetes karakterű alkotója. Művészi szemléletének középpontjában a szín áll: erőteljes érzelmi hatást kiváltó, gyakran hideg tónusokat középpontba állító képein a színek kölcsönhatása, egyensúlya, szokatlan kombinációja a legfontosabb a befogadói tapasztalat megképzésében, az összhatás megteremtésében. Korai korszakaiban szinte eksztatikus hatású képeket festett, míg az utóbbi években a hétköznapokból való kiszakadást lehetővé tevő élmény helyett a mindennapok szépségének aprólékos ábrázolása, a pillanatnyi csodák megragadása vált elsődlegessé művészetében. Témaválasztása is néhány emberközeli tárgykör szerint ragadható meg: gyakran festi meg a közvetlen környezetet csendéletek, enteriőrök, városképek formájában; az élővilágot, különös tekintettel a fák, lovak, szélesebb tájak ábrázolására; az emberi alakot önarcképek, portrék, vagy éppen táncosok formájában. Papageorgiu Andrea legjellemzőbb médiuma az olajfesték, majd idővel az akvarell felé fordult, a REÖK kiállításán pedig még vegyes technikával készült és zománcozott alkotásait is megcsodálhatja majd a közönség.

Az Édentől keletre október 18. szombaton 14:00 órától várja majd a látogatókat, a megnyitón a részvétel, majd aznap a tárlat megtekintése díjmentes. A kiállítást dr. Nátyi Róbert kurátor nyitja majd meg, zenés közreműködőként pedig Baranyay Piroska gordonkaművész játéka emeli az esemény hangulatát. A megnyitót követően a kiállítás további 5 héten át, egészen november 23-áig lesz megtekinthető.

Szobrászati kiállításra készül a REÖK Szeged. A modern magyar képzőművészet jelentős alakjára, idősebb Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművészre emlékezik a szeptember 26-án megnyíló, november 16-ig tartó Mozgássá váló mozdulatlanság című tárlat a kultúrpalota első emeletén.

Különleges szoborkollekcióval folytatódik a Regionális Összművészeti Központ őszi kiállítási programja. Márciusban az év végén elhunyt szegedi alkotó, Kalmár Márton szobrai várták a képzőművészet ezen ága iránt lelkesedő látogatókat a palotába; ezúttal egy újabb, gyakran köztéri alkotásairól ismert hazai szobrásznagyság, idősebb Pál Mihály munkássága tárul majd fel a közönség előtt.
1911-ben született és 1971-ben hunyt el a huszadik század derekán aktív művész, akit tevékenységének jelentős része Budapesthez, Gyömrőhöz kötött - a napfény városában először rendeznek kiállítást alkotásaiból. A REÖK szeptember 26-án nyitja meg a Mozgássá váló mozdulatlanság című emléktárlatot, amelyet november közepéig tekinthetnek majd meg az érdeklődők. Pál Mihály életművében a szobrászat sokféle arca mutatkozik meg: a köztéri emlékmű-szobrászat, síremlékek és szakrális épület-dekorációk, plakettek, domborművek, valamint kisplasztikai alkotások. Az édesapja révén kőfaragói háttérrel rendelkező, a faragást családjában elsőként alkotóművészi rangra emelő mester a márvány, mészkő, terrakotta mellett a bronz, a gipsz, és a változatos faanyagok médiumát is éppolyan értő kézzel formálta. Munkássága egyedülálló, és a hazai szobrászművészet története szempontjából megkerülhetetlen: megrendelésre készült köztéri alkotásai magas színvonalon tükrözik a korszak realista esztétikáját, bár túlmutatnak azon, kevésbé szegik meg a huszadik század derekát uraló szocialista-realista stílusirányzat szabályrendszerét, míg saját művészi indíttatásából megformázott művei jelentős állomást képviselnek a magyar absztrakt szobrászat kialakulása irányába. Az emberábrázolásból indulnak ki ezen szobrok is, ám annak korlátain, és a reálisan bemutatott emberi testforma keretein túlmutatva, elsősorban plasztikai és térproblémákkal foglalkozik, a szobor szerkezetét, a tömegek egyensúlyát, a különböző nézeteket boncolgatja bennük az alkotó. Hasonló esztétikai törekvés jelenik meg önálló műalkotásként is izgalmas, egyes szobrokhoz tussal, ceruzával vagy krétával készített szobrászrajzain is, és a vélhetően eleve autonóm grafikai alkotásként született rajzain egyaránt.

A REÖK-be mintegy 65 alkotás, valamint nagyméretű köztéri szobrainak fotóreprodukciója érkezik szeptember végére, amelyeken keresztül a tárlat igyekszik minél teljesebb képet felvázolni az aktivitásához, jelentőségéhez mérten kevés figyelmet kapott, későn elismert, élete utolsó évében Munkácsy Mihály-díjjal jutalmazott szobrászművész munkásságáról. Láthatóak lesznek majd a Pál család tulajdonában lévő és közgyűjteményi alkotások is, köztük a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából érkező művek, szobrok, kisplasztikák is.

A 26-án, 17 órakor kezdődő kiállításmegnyitó alkalmával a néhai művész fia, prof. dr. Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora köszönti majd az egybegyűlteket. A tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának dékánja nyitja meg. Örömmel várunk minden érdeklődőt a rendezvényen!

Világhírű huszadik századi festőművész tárlata érkezik szeptember 5-től 28-ig a Reök-palotába. A Lengyel Külügyminisztérium és a Tamara Łempicka Estate tablókiállítása, amely Az art deco királynője, Tamara Łempicka címet viseli, a budapesti Lengyel Intézet és a REÖK közös szervezésében szeptember 5-től várja majd a látogatókat.

Botrányos és viszontagságos életútjáról is ismert huszadik századi művész munkásságát bemutató tárlat érkezik a szegedi REÖK-be. Az art deco királynője, Tamara Łempicka című tablókiállítás 20 nagyméretű habkarton tablón idézi meg a lengyel származású, főként párizsi alkotóként számontartott art deco festőművész páratlan stílusát, izgalmas személyiségét, nagyhatású művészetét. A Lengyel Külügyminisztérium és a Tamara Łempicka Estate tárlata a budapesti Lengyel Intézet és a REÖK közös szervezésében látogat a napfény városába.

Tamara Łempicka lengyel arisztokrata család sarjaként ízig-vérig európai nevelést kapott, családja a cári Oroszország felbomlását övező harcok elől menekült Nyugatra. Már fiatalasszonyként Párizsban letelepedve, 1920-as évektől kezdve virágzó képzőművészeti tevékenységet folytatott, és meghatározó szerepre tett szert – mind a kor pezsgő társasági életében, annak festőjeként pedig a művészeti szcénában egyaránt. Korának első női sztárfestőjeként tartják számon, akit ragyogó tehetsége mellett a Picassóhoz, Jean Cocteau-hoz, Coco Chanelhez, Marlene Dietrichhez hasonló hírességek társaságában töltött, kicsapongó magánélete okán is izgatott érdeklődés övezett, már kortársai körében is. A művészettörténetben az art deco és a kubizmus elemeit ötvöző alkotói világa adja meg Łempicka jelentőségét. Legtöbben a társadalmi elitet ábrázoló karakteres portréfestészete, saját korában nagy port kavaró, érzéki és erőteljes aktábrázolásai alapján tartják számon. Az 1930-as évek vége felé a változó idők új elemet hoztak a művészetébe: képein ekkortól menekültek, egyszerű, hétköznapi emberek, valamint keresztény szentek is feltűntek. A II. világháború viszontagságai, amelyek elől tovább menekült, szintén befolyásolták témaválasztását, amely idővel tovább gazdagodott, csendéletekkel, majd absztrakt alkotásokkal. Végül egészen új stílust alakított ki, festőkést használva az ecset helyett.  A hatvanas évektől kezdődően leggyakrabban régi képeit alkotta újra.

Az életútja és művészete okán is egyedülálló alkotó kiállítását szeptember 5-től láthatja a közönség a Reök-palotában. A 17 órakor kezdődő megnyitón dr. Biernacki Karol, Lengyelország szegedi tiszteletbeli konzulja, a Lengyel Intézet igazgatója, Jarosław Bajaczyk, valamint a Szegedi Nemzeti Színház és vele a REÖK főigazgatója, Barnák László is köszöntőt mond. A tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora nyitja meg. Az ünnepélyes alkalom keretében könyvbemutató beszélgetésre is sor kerül: az alkotó sorsát Grzegorz Musiał, a lengyel irodalom megkerülhetetlen alakja követte végig és írta meg regényformában, Én, Tamara címmel, amelyet a Prae Kiadó gondozásában, Mihályi Zsuzsa fordításában olvashat a magyar közönség. Ezt a – a Łempicka élete utolsó évtizedének otthonául szolgáló, mexikói Cuernavaca településen induló – regényt mutatja majd be dr. Nátyi Róbert a Reök-szalonban a megjelenteknek. A lengyel festőnő emléke előtt tisztelegve dokumentumfilm is készült: Amy Harrison és Julio Rubio The True Story of Tamara de Lempicka & The Art of Survival (Tamara de Lempicka igaz története. A túlélés művészete) című filmjét májusban mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A kiállításhoz kapcsolódva, annak időtartama alatt két alkalommal Szegeden is vetítik majd az alkotást: várhatóan szeptember 14-én és szeptember 26-án, a Belvárosi Moziban.

A személyiségével és munkásságával is a szabadságkeresést, bátorságot és a mindent lebíró életösztönt példázó alkotó éppen száz éve rendezte meg első kiállítását Párizsban. A REÖK látogatói, a szegedi művészetkedvelők számára szeptember 28-ig áll nyitva a lehetőség, hogy mélyebben megismerhessék Tamara Łempicka páratlan alakját és művészetét.

Géczi János, az :elemek című kiállítás alkotója a neves kutató-házaspárral, prof. dr. Orbán Jolánnal és prof. dr. Boros Jánossal, és gyermekükkel, Boros Mihály – Misi - Junior Prima díjas zongoraművésszel közös tálatvezetést tart augusztus 13-án a REÖK-ben. A 17 órai kezdetű, exkluzív sétához díjmentesen csatlakozhatnak az érdeklődők.

Augusztus 13-án egészen különleges betekintést kaphatnak a művészetkedvelők a Reök-palota második emeletén látható kiállításba. Géczi János dekollázsai július 18 óta várják azokat, akik nyitottak a rendhagyó, elgondolkodtató és mégis egészen friss, bármely korosztályt megszólítani képes művészeti projektek iránt. A köztéri reklámplakát médiumából, roncsolásos technika segítségével kiinduló művek egyszerre adnak át korszellemet és szemlélhetők l’art pour l’art, tisztán esztétikai élményként. Dr. Nátyi Róbert kurátor koncepciója ez utóbbi megtapasztalási lehetőséget erősítette fel a kiállítás installációja által, hogy az :elemek darabjai, amelyeket a művész sokoldalúsága, szerteágazó kutatói háttére miatt sokszor társadalmi fejtegetésekre indítják a befogadót, tisztán művészeti alkotásokként is megkaphassák a méltán megérdemelt figyelmet.

Azonban tagadhatatlan, hogy ez a képzőművészi tevékenység egy tőről fakad a polihisztor sokrétű munkásságával: József Attila-díjas íróként verseket, képverseket, kis- és nagyepikai- és színműveket is alkot; egyetemi oktatóként élettudomány- és művelődéstörténetet, nevelés- és szimbólumtörténetet, antropológiát oktat, tanított a képzőművészeti főiskolán és a pécsi egyetemen, dolgozott a szegedi és a veszprémi egyetem docenseként is; és minden irányú tevékenységét ugyanaz az ethosz, kíváncsiság, nyitottság hatja át.

Dekollázsait ezúttal hasonlóképpen illusztris társaságban mutatja be a REÖK-be látogatóknak. Augusztus 13-án, 17 órai kezdettel a neves, pécsi székhelyű kutató-házaspár: prof. dr. Orbán Jolán és prof. dr. Boros János, valamint gyermekük, Boros Misi zongoraművész csatlakozik az alkotóhoz, hogy az érdeklődőket is bevonó, kötetlen tárlatbejáró beszélgetés keretében egészen új megvilágításba helyezve elemezzék ki a ritkán látott műfaj és a különleges Géczi-alkotások sajátosságait. Prof. dr. Orbán Jolán irodalmár-irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője, az MTA köztestületi tagja, a nagyhatású dekonstruktivista filozófus, Jacques Derrida tanainak elsőszámú hazai kutatója. Férje, prof. dr. Boros János maga is igen diverz hátterű gondolkodó: eredeti végzettsége szerint okleveles vegyészmérnök, majd Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban folytatott filozófiai tanulmányokat. Egyetemi tanár, filozófus, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának professor emeritusa, a Kultúraelméleti és Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék oktatója, az MTA doktora. Kivételesen értékes, a magyar filozófiatudományt gazdagító tudományos pályája, nagy hatású művei, és a hazai demokratikus gondolkodást is formáló tevékenysége és a filozófus generációk számára iránymutató oktatói munkája elismeréseként Széchenyi-díjjal tüntették ki idén tavasszal. Kisebbik fiukat, Boros Mihályt a Virtuózok tehetségkutatóban ismerte meg kimagasló tehetségű csodagyerekként az ország. Ma már Junior Prima díjas, a Magyar Klasszikus Zene Ifjú Nagykövete díjas zongoraművész, aki önállóan és a komolyzenei élet legkiválóbb zenekaraival koncertezik.

A három, óriási tudással rendelkező, szakterületeiken kiemelkedő mégis közkedvelt tanár-egyéniség és a zeneművész páratlan mélységekbe bocsátkozó, mégis a laikus számára is izgalmas tanulságokkal és felfedezésekkel szolgáló tárlatvezetés alkalmával kísérel meg új és új utakat találni a művészethez: a zene, az etika, társadalomelmélet, művészet- és szimbólumtörténet, irodalom, antropológia és filozófia megközelítéseinek, és persze Géczi János önmagukért beszélő dekollázsainak segítségével.

Az egyedülállóan tartalmas programon regisztrációt követően, ám díjmentesen vehetnek részt az érdeklődők – jelentkezéseiket a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címen várjuk!

Július 18-án újabb páratlan kiállítást nyit a Reök-palota: Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész hozza el különleges dekollázsait. A válogatás július 18-tól szeptember 14-ig látható az Összművészeti Központ első emeletén.

Egyedülálló nyári kiállításra készül a REÖK. Július közepétől Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész, korunk egyik legsokoldalúbb művészeti-tudományos polihisztorának tárlata várja a látogatókat a szegedi kultúrpalotában. Élettudomány- és művelődéstörténetet, nevelés- és szimbólumtörténetet, antropológiát oktat, tudományos munkái mellett verseket, képverseket, prózai- és színműveket alkot, és tisztán vizuális képzőművészként is tevékeny a jeles alkotó, aki egy ízben azt írta: "Ha tudok a világról valamit is, azt a dekollázsok révén tudom." A monostorpályi születésű alkotó többezer darabos dekollázs-munkássága léptéke, sokszínűsége és egyedülálló volta révén is különleges, kitüntetett helyet foglal el a kortárs magyar képzőművészetben.

Dekollázsait jellegzetesen civilizációs tapasztalat - a plakátok ragasztásának sokféle használata, a szemlélésük által a mindennapokban jelenlévő vizuális behatás ihlette; és a találtat sajáttá tevő egyedi látásmód, alkotói pillanat teszi megismételhetetlenné. „Dekollázsainak eredője az Elemek című kötetének poétikai kifejlése, egyfajta képzőművészeti diagnózis a kortárs világról” – írta róla pályatársa, Kurdy-Fehér János költő, művészeti író.
A dekollázs – a kollázzsal ellentétben – eredendően pusztító mozzanatokból, a visszatépés, roncsolás eljárásával alkot újat, egymásra rétegzett jelentések kitakarásával hoz létre új tartalmat. Géczi János páratlanul sokoldalú munkásságát most e képzőművészeti eljáráson keresztül, mint cseppben a tengert, mutatja be a REÖK kiállítása.

Alkotásaira a sokrétűség, a végtelen variabilitás, a jelentéslehetőségek sokasága jellemző. Szakított, ragasztott, rétegzett művei szinte magától értetődően lépnek át egyik értelmezésből a másikba. Aktív részvételt, értelemkereső tevékenységet követelnek meg a szemlélőtől, ami egyfajta szabad játékká, közösségi élménnyé, párbeszéddé emeli a kiállításlátogatást.

Elemek című tárlata egyszerre utal az euklidészi elemekre és a részletekből egésszé összeálló alkotásokra. A különleges dekollázs-válogatást mintegy két hónapon át, július 18-tól szeptember 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők a REÖK első emeletén. Július 18. pénteken 17 órakor nyílik meg a tárlat. Az ünnepélyes eseményen Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház, s vele a REÖK főigazgatója mond köszöntőt; a tárlatot dr. Nátyi Róbert, a REÖK vezető kurátora, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja nyitja meg. 

A megnyitón várunk minden kedves érdeklődőt!

Szegedre érkezik Trokán Nóra Mielőtt című kiállítása. A Junior Prima Díjas színművész kulisszafotóiból álló tárlat július 11-én nyílik meg a Regionális Összművészeti Központban.

Újabb különleges összművészeti projektnek ad otthont a szegedi REÖK. Fotóművészet és a színpad találkozásának pillanatait megörökítő tárlat érkezik a palotába: Trokán Nóra Mielőtt című kiállítása. A színművész egyedi látásmódjáról tanúskodó fotográfiái kollégáit, partnereit, fellépőtársait ábrázolják a takarásban, a színpadra lépés előtti percekben. Az alkotót gyermekkora óta foglalkoztatta a pillanat megragadhatóságának kérdése: „Ha jobban visszagondolok, mindig is ott volt a vágy. Egész kicsi korom óta. A vágy, hogy megállítsam a pillanatot. Emlékszem a gondolatra: vajon lesz-e valaha olyan, hogy az ember a szemével, egy pislogással felvételt készít egy beépített kis kamera segítségével? Akkor ez szürreális álomnak tűnt, ma már talán nem is olyan elképzelhetetlen. Annak idején maradt az álmodozás és a szememmel készített több ezer kép elmentése az emlékezetembe. Amerre jártam az utcán, és jött egy arra érdemes pillanat, csak hopp, egy pislogás, és a kép már ott volt készen a fejemben.” – vallotta a kötetben, amelynek lapjain először tárta nyilvánosság elé a színészi és a fotográfusi lét metszéspontjában megszületett felvételeit. Munkáit belengi egyfajta intimitás, az ellesett mozzanatok keresetlensége, és a színészkollégákkal vállalt, meghitt közösség érzése.

Több mint 40 alkotását nagy méretben, a REÖK második emeletén tekinthetik meg az érdeklődők. Július 11-én nyílik meg a kiállítás, amely egészen augusztus 20-ig várja majd az érdeklődőket. A két művészeti ág közötti még szorosabb kapcsolódás jegyében a Szegedi Szabadtéri látogatói – akik július 4-én, 5-én és 6-án az Ezeregy éjszaka Seherezádéjaként is találkozhatnak Trokán Nórával – idei évadra megváltott belépőik felmutatásával díjmentesen is megtekinthetik a tárlatot.
Az ünnepélyes megnyitóra július 11. pénteken 17:00 órakor kerül sor. Az eseményen természetesen jelen lesz a kiállító művész, köszöntőjével pedig Barnák László, a REÖK-öt is üzemeltető Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója nyitja meg a tárlatot; aki színészként, rendezőként maga is jól ismeri az előadást megelőző utolsó pillanatok semmihez sem fogható izgalmát.

A tárlat megtekintése a megnyitó alkalmával ingyenes, akárcsak maga részvétel – örömmel várunk minden érdeklődőt!

Május 17-én, szombaton megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat negyvenharmadik alkalma a Reök-palotában. Az ünnepélyes megnyitón átadták a rangos seregszemle díjait is a zsűri által kiválasztott öt képzőművész számára.

Szombaton 14:00 órakor tartottuk az ünnepélyes megnyitót, amellyel kezdetét vette a XLIII. Szegedi Nyári Tárlat. A REÖK 2009 óta ad otthon a rangos eseménynek, amelynek keretében a magyar képzőművészet minden ága, és minden, alkotásait próbára tenni kívánó képzőművész bemutatkozhat.

A beérkezett 1100-at meghaladó jelentkezésből a háromtagú szakmai zsűri összesen több mint 150 alkotást választott ki, amelyek a kortárs magyar alkotóművészet pillanatnyi helyzetét reprezentáló keresztmetszeti kép részeivé válhatnak a kiállítás során. A szombati megnyitón Barnák László, a REÖK-öt is működtető Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója és Dr. Nátyi Róbert, művészettörténész, a REÖK vezető kurátora, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánja mondott köszöntőt, az új Tárlat sokszínűségét, az alkotóközösség ihletettségét, a sok új jelentkező és a veterán alkotók egyaránt színvonalas, nagyszerű hozzájárulásait méltatva. Professzor Dr. Gyenge Zoltán az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja nyitotta meg a nagyszabású kiállítást. A filozófus a művészet megtartó erejére hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta az egyén és a Nyári Tárlathoz hasonló kiállítások szerepének jelentőségét abban, hogy a művészet, a kultúra napjaink közegében is kifejthesse egyetemesen áldásos hatását.

A Szegedi Nyári Tárlatok hagyományaihoz híven ezúttal is értékes díjakkal jutalmazták azokat az alkotókat, akiknek műveit a seregszemle legkiválóbbjainak ítélte a zsűri:

Elsőként Öllinger Péter Zoltán grafikusművész, a Villanatok alkotója vehette át a Hunguest Hotel Szeged díját Békési Jeannette igazgatói asszisztenstől;
a Regionális Összművészeti Központ saját díját Cseke Szilárd vehette át a REÖK vezető kurátorától. A REÖK-díj elnyerésével a Sorrento és a Négyszögletű kerek erdő című művek alkotója egyúttal meghívást nyert, hogy önálló tárlatot rendezzen a palotában.
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának elismerését Tóth Károly képviselő, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság alelnöke adta át Ezüst György Zoltán képzőművésznek a Csónakok című alkotásért;
a Magyar Művészeti Akadémia szakmai különdíját az Aquarelle című műveket benyújtó aatoth franyó képzőművész nyerte el, akinek távollétében Dr. Nátyi Róbert jelképesen hajtotta végre a díjátadást.
Végezetül a Kulturális és Innovációs Minisztérium díját Barnák László főigazgató adta át, méghozzá Botos Péter üvegszobrász-művésznek, aki Gömbkereszt sárgával, kékkel és a Kockák fekete hasábbal című műveivel jelent meg a Nyári Tárlaton.

Az idei Tárlaton emellett a közönség is véleményt nyilváníthat egy Közönségdíj formájában.  A látogatók a kiállításra megérkezve a REÖK hoszteszeinél kérhetnek szavazólapot, amely a külföldi látogatókra való tekintettel angol nyelven is elérhető. A tárlatot bejárva kiválaszthatják kedvencüket, amelyet a jelölt mű alkotóját, címét feltüntetve nevezhetnek a kiálltászáró elismerésre. A szavazatot távozáskor a földszinten található voksládában helyezhetik el. A közönségszavazás a megnyitással egyidőben elkezdődött, csaknem száz voksot adtak le a látogatók a Tárlat első két napján.

Az ünnepélyes megnyitótól kezdődően hat héten át, egészen június 29-ig látogatható a kiállítás, amely friss szemlélettel, különösen sok rendhagyó alkotással, az ágazatok nagyfokú harmóniájával nyújt betekintést az izgalmas olvasztótégely jellegzetességeibe, amely a mai magyar képzőművészet tendenciáit hivatott jelképezni.